Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Vígh Károly: A külső selejtezés ellenőrzésének néhány tapasztalata Pestmegyében / 56–59. o.
. - 56 például már korábban elvesztek. Előfordulhat, hogy később a leVéltárosokon fognak keresni ilyen aktákat. Nem is kell bővebben vázolni, hogy milyen kellemetlenségek származhatnak az ilyen ügyekbői. Az ilyen kellemetlenségek megelőzése céljából *- $ levéltárba kerülő anyagot az átvételkor egyeztetni kelléhe,*•••";•• Az iktató - illetve sorkönyvekben minden levéltárba kerülő akta számát valamilyen jelzéssel kellene ellátni. S mivel 11 á~ sonló helyzet a selejtezés alá eső, levéltárban lévő anyaggal is előfordulhat, azon megtartandó iratok számait, amelyekhez iktató-illetve sorkönyvek vannak, a selejtezési eljárás befejezése után egyeztetéssel számba kellene venni s valamilyen jelzéssel ezt az iktató-illetve sorkönyvekben feltüntetni. ' Belátom, hogy ez is munka, de,'mivel gépiesen végezhető, nagyobb arányú ^megterhelést nem fog jelenteni s mivel a tényleges hely* zétről/esáltal magunk is bizonyságot szerezhetünk, felesleges munkának nem tekinthető. Leidecker Jenő A külső selejtezés ell enőr zésé nek né hány tapasztalata Pestmegyében . A Belügyminisztérium által elrendelt iratseiejtezési munkálatok lebcnyclitása levéltáraink egyik kosponti feladata. Mivel a selejtezés helyes ellenőrzése rend&ivül sokrétű feledet, ez a levéltári dolgozóktól a s'gákmal rátermettségen kívül még sok egyebet is feltételez. Ez a munka nem lehet bürokratikus, tisztában kell lenni a selejtezés ns^y politikai fontosságávr.l. Csak ennek tudatában lehet ezt a műnkét teljes odaadással, lelkesedéssel és nagy ügybuzgalommal végezni. Sok esetben öntevékenyen, operatíve, fcell beavatkozni a tanácsom vagy más szervek selejtezési munkájába, hegy a hibákat ki lehessen küszöbölni, vagy el lehessen kerülni. Fontos a levéltári dolgozó emberi megatartáaa is. Az ellenőrzés során a selejtezési felelősökkel és általában az irattermelő szerv képviselőivei nem szabad kioktat6, fölényes, parancsoló hangnemet megütni, hanem éppen elleniezően, a szocialista segítségnyújtás kell hogy árzőó.ják e selejtezési ellenőr minden szavából és általános magatartásából. De ugyanakkor a selejtezési ellenőr ne legyen puha, erélytelen, indokolatlanul elnéző és opportunista. Ha hibát észlel és vétkes könnyelműsége^, trp^sztal, vagy bűnös mulasztást 'állapit meg, azt 9 maga teljességében tárja fel az illetékesek számára. Hogy a selejtezési felelős mindezeknek a feladatckntk megfelelhessen, politikailag öntudatosnak, ideológiailag megfelelten képzettnek, szilárd jellemünek, emberileg rokonszenvesnek kell lenni, akinek so&szor az iratselejtezéssei kapcsolatos összefüggéseken túlmenő kuitrrpolitikai és politikai nevelő munkát kell végeznie. Ezek a legfőbb tapasztalatok, amelyeket a selejtezési ellenőr, tehát a levéltári dolgozó munkájával kapcsolatban leszűrhetünk. Tekintettel arra,hogy döntő módon a selejtezési ellenőr jó munkájától függ a selejtezési munkálatoknak a rendelet betűjének és szellemének megfelelő helyes elvégzése, ez minősithető a selejtezési munkálatokkal kapcsolatban a legfőbb tapasztalatnak. Azonban ezenkivül még néhány olyan szempontra és tapasztalatra kívánnék rámutatni ? amelyek alapvetően meghatározzák a selejtezés elvégzésének minőségét.