Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Oltvai Ferenc: Az orosz–magyar történelmi kapcsolatok és a munkásmozgalom története levéltári dokumentumainak kutatásáról / 25–27. o.
m jgj ' * tárkezeiő a levéltárra nehezedő igen súlyos feladatok maradéktalan ellátáee mellett isen szép eredménnyel folytattak kutatást, És meg kell emliteni azt fej Hogy azok e levéltárak, nfelyefc rendkívül őszszetorlődctt feladataikra tekintettel a munkaversenyben résztvenni nem tudtak, szinten igen jó elismerésre, sót ha részt vesznek a versenyben, helyezésre is ©oltó műnkét végeztek. Az összegyűjtött anyag jelenleg már a kutató tudások, a kongresszus referenseinek és korreferenseinek kezében van. A •. történész kongresszuson résztvevő legjobb levéltárosaink öröiriiel láthatják majd, hogy anyaguk, az általuk szolgáltatott adatok hogy illesz* fcednek össze egységes egésszé a magyar népet a nagy Szovjetunióhoz fűző barátság történetének- meghamieitatlen törtéilettnek - a keretei kőzött, Vörös Károly Az oros z-magyar történ e lmi kapcs olatok és a munkásmozgalom története levéltári dokumentumainak ku tatásáról. Ismeretes, hogy a fenti tárgyban kiadott 'központi rendfel kezesek ^zerint valamennyi közlevéltár 1952, május hó első napjaitól június hó közepéig kutatómunkát vqgzett. Rövid beszámolómban megemlékezem err51 a kutatóiunkéról és eredményeiről. A £0K kutatásra felhivő központi rendelkezése április 30-án kelt, a rendelkezés felvilágosítást adott a kutatás céljáról, politikai és tudományos jelentősegéről, $ levéltárakban számbajöhető iratsorozatok felsorolásáról időszakonként és végül kronológiát adott. Aki kevésbbé is tájékozott a munkásmozgalom és az orosz kapcsolataink kiemelkedő tdnyeiről, annak különösen a kronológia adott biztos útmutatást. A központi útmutatás kielégítő, világos volt. Annak alapján tisztán láttuk, miről va^ szó, elkészíthettem a kutatás tervét. A tervet hetenkénti felosztásban állítottam be. azon belül a mozgalom periódusainak megfelelően felsoroltam az áttanulmányózandó irat sorozat-eket vgy a szegedi városi, mint a csanádmegyei é*s a'makói várisi levéltárak anyagából, ..Sőt irodalmi enyeg átvizsgálását is kitűztem. Természetes, a terv 'elkészítése feltételezte u 0 y s mp.zg.alom ős-Va történeti események, mint a levéltári anyag bizonyos fokú ismeretét. 1950. év ^te végeztünk kutatást levéltárainkban a munkásmozgalomra, különösen a csanádmegyei agrárszocialista mozgalmakra az KMI-nek, A jelenleg folyó kutatás sokkai szélesebb alapokon nyugodott. Valamennyi számbajöhető iratsorozatot át kellett vizsgálnunk, elsősorban azonban azokat, amelyeknél gyanítható volt, hogv a legértékesebb anyagot kaphatjuk. Szék az iratterozstok.a főispáni bizalmas és rendes levelezési ügyek, az alispáni elnöki és bizalmas, a polgármesteri, bizalmas ás elnöki ügyek, amelyeket darabonként vizsgáltunk át 1900-1945, évek között, A levéltár gerincét képező szegedi polgármesteri is tanácsi, a csanádmegyei alispáni közigazgatási iratokat a mutatóik alapján kutattuk. Ugyancsak igy kutattuk a járási főszoígabirói iratsorozatokat is, Egyéb iretsorozatokban is kutattunk: mint a községek, üzemek és gyárak, egyesületek, rendőrség, 1919, évi munkástanácsok, igazolási iratok, stb. Sőt felkerestük a makói"muzeumot, ahol értékes pia kát-anyagot találtunk, átkutattuk a csanádi püspökség levéltárét is.
