Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Oltvai Ferenc: Az orosz–magyar történelmi kapcsolatok és a munkásmozgalom története levéltári dokumentumainak kutatásáról / 25–27. o.

* 26 A központi útmutatás főleg oroa«-magyar kapca ólatokra vonat közi anyag felkuirfcáeát tűzte ki célul. Természetes a sortban,' hogy ha már átvizsgáltuk az anyagot, kiemelttik a munkásmozgalomra yönatkoző dokumentumokat Is. A kiemelt anyag.ot ez^k szerint két cso* ; portra is választottuk szét. Június 11-én kelt zárójelentésemben•*.-'•• /4 nappal a Határidő lejárta előtt/ a munkásmozgalomra 90, az crosz-msgyjtr kapcsolatokra Ik csőmét állítottam Össze. A Munkásmozgalmi Intizet kiküldöttei és központunk előadői időn-* ként felülvizssíiták a munkát. Ezzel komoly segítséget adtak,megadták az anyag szétválasztásának, csoportosításának szükséges irányelveit, darabonként vizsgálva az anyagot, számos utalást a$tak á munkásmozgalom történetére. Értékes tape ez tálat okát szereztünk tőlük amelyek előmozdították továbbfejlődésünket. Fel nem becsülhető az a kapcsolat, amely az MBfl kiküldötteivel ez alatt az időszak alatt kiépült és megerősödött. Ha nem lett volna még önbizalmunk, ugv az elvtársak azt megteremtették, buzdításaikkai, tani tilsaikkal, sok esetben a helyes irányba terelés szempontja megadáséval kiemelték az egész levéltér-ügyet. Itt emlitem meg. hogy a kutatáshoz lelkesedés is kell, mint minden munkához, tudjái ezt a kutatok, be.műnket az lelkesitett, hogy egy-egy dokumentum is aegitheti a szocializmus építését. Munkánkat a városi t^náca. p£rtezervezet és a városi tanács vb, vezet5i is áríe.kl.ődé.ssel es megértéssel kisérték. . - ^rdfe^lódé^likot ki is használtam azzal, hogy számos alkalommal beszámoltam nekik az érdekesebb dekumantúrnőkről, különösen azokról, amelyekhez elmúlt*küzdelmes éveikben nekik is közük volt. Ennek íössön^etiük, he^y a várcsi tanács vb. alelnöke Tcmbécz Imre elvtárs iratgyűjteményének egyes darabjait át is adta, Gyűjtöttünk élő személyektől ie, igy Makón Farkas Imre volt direktóriumi elnök elvttlrsat kerestem fel, aki szívesen rendelkezésemre bocsátotta elítélésére venatkozd iratait. Olyan személyes jellegű irata is volt, amely szerint a szovjet városparancsnok neki mindenben segítségre volt, hivatalos kötelességén tulmenőleg abban hogy a közigazgatást ujbol szervezze. Segitettünk magunkéi: olyan esetben is, amikor nem volt, vagy csak alig volt iratunk. Tudomásom volt arrél

f hogy Szegeden két orosz is letelepedett az " első világháború előtt és szerejjet vittek 1919-ben a ^zegeái &£** re!; tóriumban. Az e^yi* özvegyének kihallgatáséval állapitcttam meg, hogy mindketten az 1905, évi forradalmat követő üldözés elől meneküllek Magyarországra. Ebben az esetben a felvett jegyzőkönyvet csatoltam. Az özvegytől tudtam rapig; részleteket a Horthy-fasizmus alatti helyi .ellenállásról, Egy ilyen hosszabb ideig tárté kutatómunka alatt, mint amilyen ez volt,, fontos a tájékoztatás, Magam a központi utasitásnak megfelelően kéthetenkint röviden összefoglaltam a kutatás állását és értékeltem az anyagot. Időnkénti értékelésemben és a zárőjelentéöfcmben iratcsoportok szerint poroltam fel, az átvizsgált anyagot. Lz orcaz kapcsolatokra vonatkozó- dokumentumokét darabonként tárgyuk szerint soroltam fel, Meg emlitem még, hogy egyes, egy tárgy iratait magában fegielŐ teljeniretesOBáiafc útmutató szöveggel láttam el, 10 csőmének szerkesztettem útmutató szöveget, amelyet a csőmé fedőlapja alá helyeztem. Pl. a csánádmegyéi alispáni közig. . iratoKból kiemelt egyik csőmé a közs'égsfc-proletárdiktatúra ideje . alatti történetének leiráeára vonatkozó iratanyagot tartalma,za.^ Az utmutatő lapra fel jegyeztem, a cso.:o létrejötte körülményeit.