Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Hajdu Tibor: A nagy szovjet enciklopédia új kiadásában az "Archeográfia" cikk fordítása / 1–4. o.
A forradalom előtti archeográfiai intézmények tematikájának osztály tendenciáié rendkívül kritikus magatartást ki vén a kutató. munka sorén való felhasználásuknál. • . A. a Szovjetunióban. & Nagy Októberi Szocialista Forradalom után hazánk múltjának minden történelmi hagyatéka a dolgozd tömegek tulajdonává lett. Megtörtént a Szovjetunió* levélt érügy ének centralizáció ja, kiszélesedtek a publikáció tematikájának kronológiai keretei a XIX. és XX. sz. dokumentumainak tudományos fefetáete való bevonása utján. Ez az archeográfiai munka felvirágzásához és a marxista-leninista alapon álló történelem-kutatás feladatainak való alávetéséhez vezetett a Szovjetunióban. Az archeográfia az anyagi javak termelói, a dolgozó tömegek, a nép története kérdéseinek van hivatva segíteni, A A kormányzati levéltárak dokumentumainak publikálásához a szovjethatalom szószerint a Nagy Októberi Porradalom győzelmét követő napon fogott hozzá. Elsősorban a cári kormány külügyminisztériuma titkos irattára diplomáciai dokumentumait kezdték publikálni,amelyek leleplezték az I. világháború imperialista céljait és a cári Oroszország titkos szerződéseit az Entente kormányaival. Kiadták hét kötetben "A titkos okmányok gyűjteményeit a volt Külügyminisztérium irattárából". A kötetek szerkesztője N é Markin bolsevik matróz volt. Ezeket a dokumentumokat a "Pravda" "Izvesztija 11 "RaI becsi J.á Szóidét" is közölték. 1920-ban a Népbiztosok Tanácsa rendeletére, melyet Lenin irt alá, bizottság alakult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az Oroszországi Kpmmúhista Párt /bolsevikok/ történetével kapcsolatos dokumentumok összegyűjtésére és feldolgozására. Marx és Engels müveinek kiadása ez 1922-ben Lenin kezdeményezésére alapított larxBngels intézet feladata lett. 1923-ban alakult a Lenin-Intézet, mélyet a XIII. pártkongresszus megbizott Lenin müveinek tudományos kiadásével. * 1931-ben a Marx-Engels Intézetet egyesitették a Lenin Intézettel, mint a SzK/b/P Központi Bizottsága mellett működő Merx-XngelsLenin intézetet. /IMEL/*A Szovjetunió levéltéri szervei, melyeknek elsősorban feladatuk az állami levéltári fondhoz tartozó dokumentumok kiadása, valamint az ország más intézményei is hatalmas tevékenységet fejtettek ki a dokumentumok kiadása érdekében. A Levéltári Főigazgatóság és a Szovjetunió egyúb levéltári szerveinek kiadványai fcb. 4CO kötetes könyvtárat tesznek ki. mely nagyon értékes anyageket tértalmáz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió népei történetéből. Sok értékes dokumentumot közölt a "Vörös Archivum" c. folyóirat, melynek több mint száz kötete jelent meg. A SzovietuniÓ Tudományos akadémiáján belül archeográfiai munka a történeti archeográfiai bizottság irányitásóval folyt, mely 1926-ban jött létre ez archeográfiai bizottság és az Állandó Történeti Bizottság összevonása révén. 1931-ben a Bizottság átalakult Történeti Archeográfiai Intézetté. 1936-tól az iratpublikáció a Tudományos Akadémia történelmi intézetének irányiiáeévsx folyik. A Történeti Intézet archeográfiai munkájának irányítására 1948ben archeegráfiai tanács alakult. Az utóbbi evekben jelentékenyen kibővült a Belügyminisztérium Levéltári Főigazgatóságának archeográfiai tevékenysége. /
