Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Hajdu Tibor: A nagy szovjet enciklopédia új kiadásában az "Archeográfia" cikk fordítása / 1–4. o.

- 3 A szovjet A. s burzsoá-nemesi archeogréfia képviselőinek kisérietei ellen folytatott kemény harcban fejlődött ki. akik kényszeriteni akertéfc a szovjet aroheotráfusokat, hogy a kiadványmunkát a burzsoá objektivizmus, formalizmus ós szűk techiicizmus szellemé* ben végeszék, harcban íokrovszkij u.n. "iskolájával", mely az "olvasők5nyv"szerü v&logatő m5dszerrel publikálta t c.okument uniókat, ereiét irint a történelmi tények megvilágítására szolgáld illusztrációt használté fel, a "mai nap szempontjából rézve, nem pedig ama feltételek szempontjából, melyek között a történelmi események lefolytak és ezzel elferdítette a valódi történelmet" /A SzUE/b/P határozatai, 2 kötet, 6 kiadás, 1941.679 cldai/. Az A. a tr.cckista csempészekkel vivott harcban fejlődött, akik az archeegráfiai munkát --a Párt és a Szovjetunió népei történetének elferdité&ére ás meghamisítására igyekeztek felhasználni. Harcolva a hamisítások ellen, a történelmi források kiadásánál a szobiét archeográfusok a bolsevik párt, Lenin és Sztálin hazánk történészeinek adott útmutatásaira támaszkodtak. Lenin nem egyszer mutatott rá arra, hogy milyen gondosan kell végezni a dokumentumok publikálását. 1918 januárjában Lenin aláirésával dekrétum jelent meg "A törvényhozás és kormányzat irattárainak szerkesztéséről és kinyomtatásiról". /Törvénygyűjtemény, 1918. 20 szám, 309 old./ A dekrétumban Lenin követelte a Rendeletek Tárában megjelenő rendeletek szigorú ellenőrzését "a szöveg eredetisége és pontossága szempontjából". Köztudomású, milyen keményen kritizálta lenin, Marx és Engels levelezésének német kiadását /lásd: Lenin Füvei 4. kiadás, 19 kötet, 501-502 oldal/, milyen követelményeket állitott fel orosz fordításukkal szemben "a megjegyzések legyenek rövidek, világosak pontosak" - irta. /Proletárforradalom, 1929, 3 szám, 1C5 oldal/* A szovjejt történettudomány és A. szém4re különleges jelentőséggel bir Sztálin levele a "Pröletárforradalom

H szerkesztőségéhez, - "A- bolsevizmus történetének néhány kérdéséről". /1931/ Leleplezve a trockistákat és a TzUR/b/P történetének más hamisításait, Sztálin ebben a levélben a történelmi dcfcvmentumck helyes felhasználására taxiit. "Fem lehet a történelemkutatás helyes módszerének tekinteni véletlenül összeválogatott papirok közti turkálást, nem lehet a., történelmi munka alapjává tenni különálló dofcumentrmokat és 2-3 "magánlevelet" /Sztálin: A leninizmus kérdései/* <, Ezek az útmutatások különösen fontosak az iraközlós területén dolgozó történetírók részére. Hatalmas szerepet játszottak a szovjet archeogréfia fejlődésében a Marx-Engels-Lenin Intézetnek Marx-Engels-Lenin és Sztálin kiadott müvei ercheográfiai feldolgozásánál szerzett tapasztalatai, melyek segítséget nyújtottak a történelmi emlékek kiadása helyes módszereinek kialakításához általában. Az archeegréfiai munka komoly fejlődéséhez feltétlenül szükséges volt a történelmi fcrráspublikéció egységes tudományos módszerének kidolgozása. 1935-ben az areheogréfiai munka hatalmas tapasztalatai alapján kidolgozták a "Dokumentumkiadás szabályait", de ezek még nem voltak általánosan kötelezőek valameniyi archeográfiával fcglalkoző intézmény számára. A történész-levéltárosoknak a Népbiztosok Tanácsa Lenin által aláirt a. levéltárügy ujjászervezését és központosításét elrendelő dekrétuma megjelenésének 25 évfordulója alkalmából tartott kongresszusa határozatot hozott a dokumentumkötetek kiadására egységes, ez Összes dokumentum köteteket és publikációkat megjelentető intézmény és