Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Hajdu Tibor: A nagy szovjet enciklopédia új kiadásában az "Archeográfia" cikk fordítása / 1–4. o.
Archeogréfia a görög archo régi, graphos, irok szavakból, történelmi segédtudomány, melynek feladata a történelmi dokumentumok publikációja módszereinek kidolgozása, és kiadásuknak előkészítése. A fcrrádalomelőtli Oroszországban a levéltárügy központosításé és Epeciálie levéltári szervek hiányában az A. foglalkozott a dokumentumok összegyűjtésének és leírásénak kérdéseivel isj, a Szovjetunióban ezt a munkát ez állami levéltárak végzik el és a levéltárügyhöz tartozik /lásd: Levéltárak/. Az A, Oroszországban a XVIIÍ* sz. második felében komoly fejlődésnek indult. Az archecgráfiai tevékenység bázisai ebben az időben a kormányzat által létrehozott történelmi levéltárak voltak. Az » orosz birodalom történetével kapcsolatos értékes.dokumentumok első nagy értékes gyűjteménye /Csi Oroszországi Vivliofika/, 1773-75-ben és 1788-91-ben jelent meg, N.I.Növikov adta ki. /lásd ott/. Hagy jelentősége volt az A. fejlődésében a XIX* sz. első felében a Történelem ás az Orosz Régiségek Társaságának a Moszkvai Egyete] mellett melyet 1804^-ben alapítottak, az 1811-ben a Külügyi Kolle £ium /Fülügyminisztérium/ moszkvai levéltára mellett alapított Állami Oklevelek és Szerződések Kiadása Bizottságénak, az 1829ben szervezett ercheográfiai expedíciónak és az 1834-ben alapított Archecgréfiai Bizottságnak /lásd ott/* Fenti intézmények létrehozatalának oka az Orosz Birodalom történeti múltja iránt megélénkülő érdeklődés volt a liberális nemesség és a születő polgári értelmiség részéről. Ez intézmények tevékenysége az Oroszország bel és külpolitikájával kapcsolatos jelentős mennyiségű dokumentumanyag kiadását eredményezte, Nagy munka folyt az orosz évkönyvek összegyűjtésére és kiadáséra. Az 1866-ban alapitott Orosz Történelmi Társulat szintén végzett ercheográfiai munkát dokumentum gyűjtemények kiadáséval. A Tudományos Akadémia 1903-ban íllandó Történelmi^Bizottságot alakított "az orosz törvényhozás ügyiratainak és emlékének" kiadására. Ez a bizottság adta ki a "Gazdasági Kollégium okmányainak gyűjteményét, 11 és "II. Katalin cárnő rendeletét". A XIX. század közepén archeográfiei bizottságok alakultak Kievben, Tifliszben és ViInéban, a század végén pedig kormányzósági tudományos levéltéri bizottságok, melyek jelentős tevékenységet fejtettek ki a történelmi dokumentumok publikálása terén. Az orosz A # a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig főleg az oroez történelem régi korszaka dokumentumainaktíiöíBém összpontosította tevékenységét, majdnem figyelmen kivtil hagyva a munkásosztály és parasztság forradalmi harcáról. Oroszország gazdasági fejlődéséről és társadalmi gondolkodásának történetéről szóló anyagot. Az 190507-es polgári demokratikus forradalom idején speciális történelmi^ forradalmi lapokban, külön kiadványokban jelentek meg ez oroszor-^ ezágl társadalmi Is forradalmi mozgalmak történetével kapcsolatos forréspufclikáciü, 'de esek alkalmi jellegűek voltak, gyakran a dokumeniumofe fcanysgiil • Késsitett másolatain alapultak.
