Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Cserepnyin, E.–Hajdu Tibor: A Történeti-Levéltári Intézet értekezései. IV. kötet. Szerk. V. V. Makszakov. Moszkva, 1948. / 89–93. o.

- 90 nem egyéb, mint a fondók egyszerű felsorolása* Rövid válogatás a ; publikált útmutatókból, egyes fondók szerint, tartalmi ismertetésük és jelentőségük bemutatásának megkisérlése nélkül• A.V. Casrnov cikke "Az OS zFSÉT állami levéltára /1920-192§/

M /51-69 o./ igen tömör leirását adja az OSzPSzK állami levéltára megalakulásának, szervezetének és működésének fennállása öt éve alatt. A cikk lényegében tisztán tájékoztató jellegű anyagot tartalmaz, a levéltár fOndjainak felsorolását adva és számszerű adatokat ismertetve az olvasóterem, a tudomány©s-eligazitó apparátus, stb. munkájáról. Hiányzik a levéltár rövid munkája tanulságainak elméleti általánosítása* De nem találja meg az olvasó a cikkben a levéltár anyagának értékelését sem tartalom, sem tudományos érték szempontjából, .• Ebben a tekintetben sokkal céltudatosabb F.B. Kiiznyeeov tanulmánya "A Szovjetuniü központi állami hadilevéltárai fOndjainak tudományos felhasználása" /71-112 o./AiCikk elég világos képet nyújt a hadilevéltárak gazdag anyagáról és dokumentumaik jelentőségéről. Csökkenti a cikk tudományos értékét az utalásoknak majdnem teljes hiánya. /l% és kk.o./ Azokon a munkákon kivül, amelyek az egyes levéltárak történetével és jelenlegi helyzetével foglalkoznak a gyűjtemény olyan cikkeket is tartalmaz, melyek a levéltári anyagot egyes meghatározott szempontok szerint ismertetik. Ilyen A.V. Csernovnak-"A régi iratok központi állami levéltára mini az orosz állam XVIII. századi hadtörténetének forrása." c> oikke /113-157 o./ Az Oroszország feudális kori hadtörténetével foglalkozó történészek számára nagy hasznot jelent A.V. Osernov cikke, mint tájékoztató jellegű anyag. A cikk mégis azt a benyomást kelti az olvasóban, hogy a téma pontos meghatározása hiányzik belőle. A cim forráskutatás-jellegű munkára mutat. Néhány pontban /pl. "A hadsereg összetétele" 124-137 o./ valóban kellő helyet foglal el a hadtörténet forrásainak elemzése. Más pontok /pl. "Hadseregszervezet* 138-141 o./ csak az alapvető adatok népszerű ismertetését adják a hadtörténettel kapcsolatban, tisztán történelmi sorrendben, e mellett itt a kútfőkről csak mint illusztrációs anyagról tesz emlitést. Végül a pontok egész sorában /pl. "Hadjáratok és háborúk", 156. o*/ sommás, egészen általános és ezért a kutatásnak kevés segítséget nyújtó jellemzését találjuk nem egyes forrásoknak vagy csoportjaiknak, hanem egész fondoknak. Helyesebb lett volna, ha a szerző jobban leszűkiti témáját és ennek keretei közt a források teljes és befejezett jellemzését adja. O.A. Garjanova cikke "A moszkftai cenzúrabizottság dokumentumai a Moszkvai Terület Állami történelmi levéltárában/. A fond anyagának áttekintése 1798-1865"/ /179-197 o./ a Történelmi-Iievéltár Intézet hallgatójának szakdolgozata. A cikk figyelmet érdemel többek között az intézeti szakdolgozatok készitésének szempontjából is. A cikkből hiányzanak a kutatás szempontjai. A szerző által kiválasztott fond anyagának igen lelkiismeretes konspektusa ez. Kevéssé meggyőző illusztráló módszer felhasználásával az anyag általános áttekintése közben a szerzőt valamilyen okból érdeklő egyes ügyek értékelését látjuk. A gyűjtemény egyetlen tudományos-metodológiai cikke I.Sz.Nazin tanulmánya "A Szovjetunió állami és hatósági levéltári dokuraentum52-10.831/Rné.