Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Cserepnyin, E.–Hajdu Tibor: A Történeti-Levéltári Intézet értekezései. IV. kötet. Szerk. V. V. Makszakov. Moszkva, 1948. / 89–93. o.
anyaga szakértői vizsgálatának kérdéséhez.** A cikk a Szovjetunió levéltári szervei szakértői-ellenőrző és szakértői vizsgálóbizottságai tapasztalatait&Mérdskes leirást. A szerző helyesen jegyzi meg a bizottságok tevékenységét leíró cikke végén: "A dokumentumok értékének szakértői vizsgálata területén a fontos elvi kérdések egész sora kivan mély tudományos feldolgozást," /214 o|/ De jogos a kérdés* a levéltárügy elméletének és gyakorlatának tanszéke, amely„a levéltártudomány területén az elméleti munka központja miért nem kezdeményezi ezeknek az elvi kérdéseknek kidolgozását és miért nem kiséríjjpmeg eldöntésüket saját "Értekezései" lapjain? \ A szovjet archeografia kérdéseinek szentelte D.2Í. ISpstein *Az 1941-1944-* évek okmánypublikációjának áttekintése- cin$.'ei&*> két /245^263 o./. A cikk meggyőzően bizonyltja* hogy országunkban a Hagy Honvédő Háború legnehezebb éveiben sem szünetelt egy pillanatig sem a tudományos munka, ellenkezőleg, nagy számban jelentek meg aktuális politikai jelentőségű publikációk* A tanulmány hiányossága, hogy sokszor a 40-es évek elején megjelent publikációk puszta felsorolására szőritkozik, hiányzik belőle a tudományos szempontból nem egyenlő értékű kiadványok kritikai elemzése. Két cikk foglalkozik a polgári levéltártudomány és ajro&eografia kérdéseire! f I.£« Majakovszkij cikke: "N.7. Kaiacaov mint történész-levéltaros. Az orosz levéltártudomány történetéből. 1860* 1880-as évek. /159-177 o./ N*Y. Kalacáóvnak a forradalomelőtti Oroszország levéltárépítésében vitt szerepét teszi vizsgálat tárgyává. A szerző Kalacsov tevékenységét a társadalmi elet jelenségeivel összefüggésben tárgyalja, abban az időben mikor * a földesúri Oroezországof a kapitalista Oroszország váltotta fel" /lienin müvei, XV. kötet, 109 o. oroszul/. Bámutajíva N.ITt Kalacsov tevékenységének progressziv jelentőségére, cikke vénén I.L. Majakovszkij elvi határt von a szovjet és a polgári levéltártudomány közötti "N.Y. Kalacsov saját korának embere, saját osztályának képviselője volt. Tevékenységét, terveit és javaslatait nem lehet a mi szovjet levéltárügyünk rendszere és szervezete megelőzésének, mint ahogy ez utóbbiakat sem lehet Kalacsov tervei és javaslatai megvalósulásának tekinteni." /176 o./ Ez a kérdés helyes, marxista-leninista feltevése. Ez azonban hiányzik a cikk egyes részeiből. Helyes lett volna többet foglalkozni a polgári tudományos kutatás kritikájával. Helytelen például, hogy a 165. oldalon a szerző kitér a dokumentumanyag rendszerezése N.Y. Kalacsov által elfogadott elvének értékelése elől. N.Y. Kalacsov "munkái és napjai" felsorolása gyakran elfedi tevékenységének, mint a burzsoá levéltártudomány képviselőjének, szüklátókörüségét és korlátoltságát. Ugyanezeket a megjegyzéseket kell megtenni, bár élesebben I.G* Szofinoy "Az orosz archeografia fejlődése a XIX. század első negyedében" cimü cikkével kapcsolatban. /217-£44/ A cikk lényegében P.M. Sztrojev tevékenységének van szentelve. Szerző aláhúzza Sztrojev haladó szerepét az orosz polgári archeografia fejlődésében, Schlözer tudománytalan metodológiájához, Olenyin 52-10.83l/Rné.
