Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Bischoff Norbert–Sashegyi Oszkár: A szovjet levéltárügy történetének és szervezetének áttekintése / 14–20. o.

-''le célból folytatott, hogy egységes levéltári szervezetet hozzon létre. Láthattuk, hogy ezt a célt meglep&en korán /2/ a maga ideális teljességében felismerték, kitartóan' szem előtt tartották, azonban megvalósítani nem voltak képesek. A megvalósitás munkája a szovjet hatalomra várt. Az első, alapvető ./tényt az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság Népbiztosai Tanácsának 1918 június 1-én kelt és Lehm által aláirt dekrétuma képezi, amely valamennyi* állami sze'rv levéltárát mint önálló testet megszüntette és ezek állagait egységes állami Levéltári Alap^ ba vitte at, melynek iránvitására Levéltári Főigazgatóságot hivott e~ letre. Az egységes levéltári alapba kell az uj szovjet hatóságoknál létrejövő iratokat is meghatározott időtartam elteltével beoivas-zta--' . nL. /ól .;";.'; ; \\\ X- ; ' " \ r-A következő években dekrétumok/hosszú sora egységesitr a kormányzóságok és járások, valamint a szövetséges és 'autonóm köztársaságok • levéltárügyei<t. A levél'tárkötolüis anyagok, körét., ál landóan b ovi tik. ••'. 1925 körül a, forradalom előtti állagok koncentrációját lényegében le- ". ;\ zártnak lehetett tekinteni

4

. Ekkor kezdődött meg'áz, ui szovjet anyag v begyűjtése. A levéltári anyag tudományos és gyakorlati célokra való felhasználása jelentékeny mértékben fokozódott, megjelentek az első tervszerű iratpublikációk. De a hatalmas anyag nagy részei még mindig használhatatlanok voltak, leltárak hiányában, vagy a meglevő leltárak hiányosságai miatt, A szakképzett levéltári személyzet meglévő kádorei a ráiuk háruló rendkivüli méretű és politikailag kiemelkedően fontos feladatok megoldásához távolról sem bizonyultak elegendőnek. Hogy a munkálatokat meggyorsítsák s egvszersmind a politikai szempontokat kellő módon érvényre juttassák, a'Levéltári Főigazgatóságot, mely eddig a Közoktatásügyi IJépbiztosságnak volt alárendelvu, "Központi Levéltári Igazgatóság" nevon a Párt Központi Végrehajtobizottságának rendelték alá. A következő évben megkísérelték a káderképzést megoldani s e célból külön ^'Isztoriko Arcnivnyi Insztitut

;,-ot alajjitóttak. 2 éves .-tanfolyamnak. Ez azonban kezdetben csak lassú fejlődést mutatott. Azoknak száma, akik az 1933. évben tanulmányaikat itt befejezték - 12 főre rúgott! '''Egy csepp a tengerben

1

', amint a szovjet levéltárügy ezen korszakának historikusa, A.VéCsernov. felkiált. Az igények ugyanis, melyeket az 1929 óta bevezetett tervgazdaság a levéltárak teljesítőképességével szemben támasztani volt kénytelen. mindjobban megnövekedtek. A levéltári apparátus meg nem felelő volta, az anyagnak különösen leltárak hiányában való használhatatlansága, mind-nyomasztóbban, vált érezhetővé/A Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1935 június 27-i határozata-megteremtette az előfeltételeket ezen hiányosságok kiküszöböléséhez. Az 1935-1937. terjedő években ezen feltételek alapján 54 millió "őrzési egységet

M lajstromoztak, ebből 21 .milliót leltároztak és 42.5 milliót revideáltak. 1938. jan. 1.-ig az állami levéltárak megközelítőleg 120 milliónyi "Őrzési egységéoóT' 85 milliót /71 $£/ leltároztak, 14 milliót /11.5 jí/ csak lajstromoztak és 21 milliót /17.5 $/ még egyáltalában nem dolgoztak "••••."....'. . .; " '

; • '' "'. •'' ' :

.' /2/ Összehasonlításul álljon itt néhány, adati Franciaország, Archives Mationales - Il.Iáessidor 7, Archives Départenentales rf 1769 Brumaire 5; Bruxelles - 1796; Poroszország - 1810/21i . * . . . . . /' ü ' .. ; /3/ Az időtartam, mely az ügyek lezárásával;kezdődik^ ^jelenleg ér-. vényben-levő szabályozás szerint a következőképen alakúi: hatóságok a kerületi hatóságokig 10 év, járási,illetve városi hatóságok'5 év,falusi tanácsok és kolhozok 3 év, fonó-,foto- éá filmanyag 3 év.