Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Bischoff Norbert–Sashegyi Oszkár: A szovjet levéltárügy történetének és szervezetének áttekintése / 14–20. o.
és 'kiadásokkal foglalkozik, lezárt ügyeinek" befogadására szolgáljon. Ez a központi levéltár az 'Inhosztránhyih Gvel' Kollégium 11 felügyelete .alatt álljon, A másik, .melyben valamennyi, a pénzkezelésre vonatkozó iratanyag gyűjtendő Össze, a ''Felülvizsgáló Kollégium 1 '-nak legyen a-. lárendelyol Nem csodálható, hogy ez a. rendelet sohasem vált valósággá. Az iratok a/hatóságoknál maradtak, melyüknél létrejöttek, s otx ... .idők.', folyamán' külön "luvol tárt est ékké alakultak. .. Ezek" közül-a történetkutatás számára a legfontosabb eLá. '""I^itíbflPs— ••••• tranyih Gyei. Kollégium 5 , a. későbbi külügyminisztérium^ moszkvai levéltára. Nagy Péter parancsára Í720 márciusában Poosajnov Alexej személyében .'külön levéltárost -biztak meg a feladattal, :ho^;y % a regi ; 'Posszolszki Prikázps utóda, a "Posszolszkája Kancellária ; \ valamint az 'Inn^sztraJinyih'Gyei Kollégium/' iratait rendezze és lajstromozza* "rítfc .rendkívül fáradságos vállalkozásnak bizonyult, mert az iratok kaotikus rendetlenségbon voltak, számos épületbén szétszórva, ahová koráb"bi'őrzési kelyeik düledező volta miatt"kerültek^ -'ládákban és kosarakban és..dobozokban, öreg könyvekkel és térképekkel és füzeteiddel, s . mindez *teljességgel rend'nélkül" t még 13 évvel később is. Ivanov íj, ül• nök, miután-az'Innosztrannyih Gyei Kollégium, szüksége lévén régi előiratokra. 'a rendezési munkák meggyorsítására utasította, kénytelen ' volt jolenteni, hogy a Kollégium meghagyásának ' ? gyors' :L teljesiíéso ... "nehézségekbe ütközik''',- "minthogy a moszkvai ire/tök nincsenek tartományok s : zerint rendezve, • hanem halomban fekszenek a ládákban, s először tartományok, évek, hónapok és napok szerint kell azokat ..rendé%r hl". A munka végül is befei ..ződött, a XVIII. század folyamán uj állagokat kebeleztek be a lcvéltárba,gde a^ teljes állami levéltári anyag egységes megszervezésére már nem gondoltak.. A romantika, melynek kezdete I, Eándor Gro szór szagában a Ezperenszkijtól sugalmazott reformkorszakkai esett"egybe, ott .is;felkeltette a nemzeti mu.it' s annak a levéltárakban .Őrzött emlékei iránti érdeklődést. Arról álmodoztak^ hogy ''egész Oroszországot egyetlen könyvtárrá épitik ki, s valamennyi történeti emléket lajstromozzák,ami csak a Fehér tengertől az ukrán steppékig, .-Litvánia határaitól az Ural csúcsaiig szétszórtan létezik-. Ez a nagyszabású terv —ga Pamir fennsíkig s a- Csendes óceánig tágitva a határokat - száz évvel később valóra vált. Keletkezése, idején azonban, utópia maradt % u net-vanas iv•.]:. reformjai a régi Oroszország méretre é,s jelentőségre nezye : legnagyoob általános levéltári •újjászervezés! kísérletét hoztak magukkal. Ez a kísérlet is, ami A. VE Kalacsov nevéhez fűződik x csupán részben vezetett sikerre, leglényegesebb eredménye: a levéltári• anyagokra-nézve is illetékes "Régészeti Intézet 1 ' 'felállítása volt,;'és 1 "Levéltári Tudós Bizottságok^ alakítása a kormányzóságokban. - •• A századfordulón, tekintettel.a levéltári viszonylatban mindig ; tarthatatlanabbá váló helyzetre-, a moszkvai Régészeti Társaság igen behatóan foglalkozott- a- reforra'és egységesítés kérdésével. Az^ltala kidolgozott-programm levéltári főigazgatóság s-egységes állami levéltár, alapitásat, valamint-12 kerületi levéltár és minden kormányzóság fővárosában kormányzósági levéltár létrehozását vette ; tervbe iRz a tervezet is az akták 1 közé vándorolt, ' - - ; •'"=•-. 19Ü5-ben a történeti emlékek s ezek között'a levéltári anyag megőrzésére, vonatkozó rendszabályok kidolgozására bizottságot állítottak fel a legfontosabb érdekelt szervek képviselőiből, mely 7 évig tartó munka árán kidolgozott egy törvénytervezetet a régiségek megőrzésére alakítandó középponti bizottmány létrehozása tárgyában. Ezzel fejeződik be a kísérletek története, melyeket a cári Oroszország abból a
