Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Hétköznapi háború közkórházzá vált újpesti intézményt. Károlyi László anyagilag támogatta a kórházat, majd 1911-12-ben feleségével együtt az épületet átalakíttatta, új szárnnyal bővíttette, s különszoba-rendszert vezettetett be szegény középosztálybeli betegek számára. A grófnőt a háború kiváltotta rendkívüli helyzet indított arra, hogy idejét, energiáját, sőt részben pénzét és a családi vagyon egy részét áldozza Foton a rászorultak megsegítésére. A háború után feljegyzéseiből és az általa alapított fóti intézmények működését dokumentáló iratokból állította össze naplóját, melyet A háborús évek Foton 1914-1918 címmel kívánt kiadni. A kiadásra végül a háborút követő anyagi nehézségei miatt nem került sor. A napló bepillantást nyújt a háború alatti fóti mindennapokba és a szerző gondolatvilágába is. Soraiból kitűnik, hogy belső meggyőződéséből fakadt a szegény nép gondjaival való törődés és a segítő szándék, amit a napló elejére írt jelmondata is tükröz: „Akinek érdemén felül van, adósa annak, akinek hibáján kívül nincs.”37 Alighogy a férfiak elindultak a frontra, 1914. augusztus végén és szeptember elején Apponyi Franciska pár nap alatt megszervezte a Fóth községi segítő és népjóléti bizottság működését, hogy istápolja a rászorultakat, elsősorban a családfő nélkül maradt asszonyokat, majd 1914 szeptemberében a fóti kastélyban Tanácsadó Irodát hozott létre. Naplójában erről ezt írta: „a háborúval járó nehézségeken igyekeztem én a magam kis körében Tanácsadó Irodámmal segíteni, és talán nem minden siker nélkül, hisz közel voltam a fótiakhoz és mindegyikük számára nyitva volt az ajtóm”.38 A grófnő az állami gondoskodást megelőzve vette pártfogásába a helyi szegény népet, s azt mindvégig jócskán felülmúlva járt elöl jó példával, s adott mintát szociális intézmények szervezésére. „A jelenlegi háború ezer olyan helyzetet teremtett, amilyenre példa még alig volt, s melynek legtöbbjében a tanult ember is tanácstalan. Hát még az egyszerűbb nép! Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a háborúban mindenféle tájékozódás nehezebbé vált. A legegyszerűbb felvilágosításért naphosszat el kell állnia egy egy [sic!] szegény asszonynak akkor, amikor otthon várja gyermeke, a házatája, a munkája”39 - indokolta a Tanácsadó Iroda megalakítását, így folytatva: „Az ügyes-bajos emberek száma nagyon is megszaporodott, de a hatóságok nem, sőt még teendőjük megsokszorozódott, személyzetük létszáma legtöbbnyire csökkent. Innen az időrabló várakozás. [...] Az a szegény asszony, ha már egyszer bejut, akkor szeretné is mindazt elmondani, ami a szívét nyomja, mert hát szóból ért az ember. Most pedig úgy van, hogy támaszát elvitték és még csak meg sem hallgatják a bajában. [...] Szóval azt igyekeztem a Tanácsadó Irodával pótolni, amit volt a nagybátyja. Az ő nevéhez fűződik Újpest fejlesztése mellett a Magyar Gazdaszövetség létrehozása és a Hangya Szövetkezet megalapítása is. 37 Gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska grófnő: A háborús évek Foton 1914-1918. MNL OL P 380-1.-14. 3. 38 Apponyi: i. m. 80. 39 Apponyi: i. m. 79-80. 48