Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom A kötetbe a polgári halotti anyakönyvek esetén a fent említett projekt keretében az MNL VeML által az 1914-1980 közötti halotti anyakönyvek levéltárba adott másodpéldányaiból kigyűjtött adatok kerültek. A polgári anyakönyvekből 588 adatot gyűjtöttek ki a veszprémi levéltár munkatársai. Ezekből 562 a Veszprémben, és 26 a Gyulafirátótón (a gyulafirátótiakról, valamint a kádártaiakról közösen) vezetett anyakönyvekből származik. Veszprém esetében az egész Osztrák-Magyar Monarchia területéről találunk adatokat, mivel a városban katonai kórházak is működtek, s az ott elhunytakat is helyben anyakönyvezték. A veszprémi polgári anyakönyvekben az 562 halottból 138 a veszprémi születésű. A táblázatokban az ő nevüket a szerkesztő félkövérrel emelte ki. A nyomtatott adatbázis 11 adatot tartalmaz, ezek a sorszámon túl a következők: név, rendfokozat, alakulat, vallás, életkor, halál ideje, halál helye, születési hely, lakhely, honosság, megjegyzés. Ezek az adatok a vallás megadása révén, amely a korszak embere identitásának a szerves és fontos részét képezte, több adatot adnak, mint a két említett elektronikus adatbázis, azonban az MNL-éhez képest a foglalkozást, a szülők nevét, a házastárs és a holttá nyilvánító hatóság és rendelet számát illetően, amelyek ott megtalálhatók, kevesebbet. A kötetbe a katonai veszteségi nyilvántartások (az alakulatok halotti anyakönyvei, hivatalosan kiadott veszteséglisták, temetőkataszteri iratanyag) alapján 202 személyre vonatkozó adat került be: 167 veszprémi, 24 gyulafirátóti, 11 kádártai hősi halott adata. Ebben az esetben a sorszámon túl a név, a rendfokozat, az alakulat, a születési hely, a születési idő, az életkor, a halál ideje, a halál helye, az eltemetés helye és a vallás adatai kerültek a táblázatba. Itt szintén elmondható, hogy a vallási adat megadásával mindenképp több adat került közreadásra, mint az elektronikusan publikált adatbázisokban. Az adatsorok a polgári anyakönyvi adatokhoz hasonlóan betűrendben követik egymást. Egy következő, javított kiadás esetén javaslom a polgári és katonai adatsorok összehasonlító elemzését, egységesítését, a bőségesen rendelkezésre álló adatok különböző szempontú szakmai tudományos statisztikai vizsgálatát. A kötet függeléke szép színes részekkel zárul. A hadigondozási alapiratokban található dokumentumokból vett 30 darab minta bemutatja mindazokat az irattípusokat, amelyek egy-egy személy „aktájában” megtalálhatók. Ezek jó része olyan különleges dokumentum, amely máshol már nem lelhető fel, így az érintett személy leszármazottai, de a tudományos kutatók számára is nagy jelentőséggel bírhatnak. A Sublótba zárt háború gyűjtésből vett 20 kép a 2015-ben három veszprémi közgyűjtemény, az MNL VeML, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum közös gyűjtőmunkájának az eredményeként előkerült közel 1500 magántulajdonban lévő, az első világháborúhoz köthető tárgyról és dokumentumról készített 3000 felvételből ad válogatást. Karika Tímea munkáját olvasószerkesztőként Illésfalvi Péter segítette. A szerkesztő mellett a külső és belső megjelenésében is esztétikus kötet elkészítéséért 292
