Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely a katolikus Magyar Állam című lapban külön rovat indult „Vallásüldözés Magyarországon” címmel.100 Ezek a nézetek mutatják, hogy az álláspontok milyen távol estek egymástól az egyházpolitikai kérdések tekintetében.101 Az egyházpolitikai törvények megszületése A budapesti katolikus nagygyűlésre reakcióként szervezett liberális ellendemonstráció 1894. március 4-én zajlott le, s azon mintegy 70-80 ezer ember vett részt.102 A rendezvényt budapesti katolikus polgárok szervezték, akik közül többen a két nagy parlamenti párt képviselői voltak, azonban nem ezt, hanem katolikus mivoltukat hangsúlyozták. Megalakult egy szervező bizottság, amely az ügyeket intézte. A gyűlést hivatalosan is szabadelvű vagy liberális nagygyűlésnek nevezték, amelynek a célja támogatni a kormány egyházpolitikai reformjait. Látható tehát, hogy itt valóban a két nagy szembenálló párt, a Szabadelvű Párt és a Függetlenségi Párt - egyértelműen mindkét esetben többséget alkotó - liberális szárnyának demonstrációjáról volt szó egy közös cél, az egyházpolitikai törvények tető alá hozása érdekében.103 A liberális felvonulás hatalmas tömege hátrányba hozta a katolikus tábort, hiszen csökkent a nagygyűlések addigi hírértéke, de ettől függetlenül azok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Aktivizálták a katolikus társadalmat és országos nyilvánosságot biztosítottak programjuknak. Ezért folytatódott is ez a politikai akciósorozat és egy éven belül két nagyobb és két kisebb rendezvény is lezajlott. A két kisebb gyűlés volt a zsolnai 1894. május 14-én, és a nagytapolcsányi 1894. július 10-én, a nagyobb pedig a pozsonyi 1894. június 29-én, s végül a katolikus politikai szervezkedés szempontjából döntő jelentőségű székesfehérvári nagygyűlést az év végén, november 18-án tartották meg. Ezen jelentették be a katolikus tábor politikai pártjának létrejöttét, a Néppárt megalakulását.104 Mindezzel párhuzamosan zajlott az országgyűlésben az egyházpolitikai törvények tárgyalása. A kormány elsőként, 1893. április 26-án az izraelita vallásról és az 100 Herger: i. m. 237. 101 Az időszak egyházkritikai röpiratait ismerteti és elemzi: Rada János: Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-től 1895-ig. (Interpretációk, frazeológia és eszmetörténeti háttér). Egyháztörténeti Szemle, 17. (2016) 1. sz. 3-23. 102 Klestenitz Tibor: Két nagygyűlés Budapesten. Médiakutató, 2013. 1. sz. 58. Idézi a hivatalos rendőri jelentést. 103 A sajtó sokáig polemizált azon, hogy kik vettek részt a nagygyűléseken. Ezeknek a visszatérő, és a valósághoz valószínűleg elég közel álló tréfás megállapítása az volt, hogy a katolikusra a plébános, a liberálisra meg a jegyző hozta fel Pestre ugyanazokat a falusiakat. Ezt a poént Apponyi is jól kiszínezte az emlékirataiban. Lásd Apponyi: i. m. 212. 104 A Néppárt elnökévé Zichy Nándort választották meg, s a párt a programjának már az első pontjában követelte a kötelező polgári házasság és állami anyakönyvvezetésről szóló törvények revízióját. 264
