Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén állami anyakönyvezés bevezetéséről szóló törvényjavaslatokat nyújtotta be, majd május 17-én a vallás szabad gyakorlatáról szólót, december 2-án pedig a „házassági jogról” és „a gyermekek vallásáról, illetőleg az 1868. Lili. te. némely szakaszainak módosításáról” szóló törvényjavaslatot mutatták be. Az izraelita vallásról szóló törvényjavaslat mindössze néhány mondatból állt, mely szerint ezt is az 1868. évi vallástörvény szerinti bevett vallásnak nyilvánítják.105 Az állami anyakönyvezésről szóló törvényjavaslatot Hieronymi Károly belügyminiszter terjesztette be és az 74 paragrafusban szabályozta az állami anyakönyvezés menetét, ami szinte teljes egészében a máig tartó gyakorlatot kialakítását jelentette.106 E szerint létrehozzák az anyakönyvi kerületeket, s azokban egy anyakönyvvezető és egy helyettese, mint a főispán (Budapesten a főpolgármester) által kinevezett állami közhivatalnokok intézik az anyakönyvezést, külön kötetbe és két-két példányba foglalva a születést, a házasságot és a halálozást. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény 24 paragrafusa az addig beterjesztett javaslatokhoz hasonló rendelkezéseket tartalmazott.107 Megtartotta a törvényesen bevett vallásfelekezet kitételt és az azokra vonatkozó szabályozást. Azonban engedélyezte, hogy a törvényben előírt feltételek mellett, bárki alapíthat ilyen felekezetet, vagy egyikből a másikba tetszése szerint átléphet. A javaslat engedélyezte a felekezetből való kilépést is, másikba való belépés nélkül. A házassági jogról szóló törvényjavaslat hosszan és részletesen szabályozta a házasságkötés folyamatát, annak akadályait, körülményeit és felbontását. Csak a 45. § mondta ki, hogy „a házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni”, aki lehet az anyakönyvvezető, a törvényhatóság első tisztviselője, a főszolgabíró vagy a polgármester. A házasságkötést anyakönyvbe vezetik be, melyet két példányban őriznek.108 A törvény indoklása valószínűleg a leghosszabb volt a 19. századi magyar törvényhozás történetében, mert csaknem 250 oldalt tett, illetve tesz ki a képviselőházi irományokban.109 Végül külön törvény szabályozta a gyermekek vallási hovatartozását. Az addigi (1868. évi Lili. te. 12. §.) törvény szerint az eltérő vallású házaspár gyermekei a szülők neme szerint követik őket a vallásban. Az új javaslat ezt megváltoztatva a szülők megegyezésére bízta a gyermekek vallását, vagy ha nem tudnak megegyezni, akkor a gyermekeknek az apa vallását kell felvenni.110 Az egyházpolitikai törvényjavaslatok tárgyalása és elfogadása egy jó évig, 1894 tavaszától 1895 tavaszáig tartott, s az országgyűlés két háza hosszas vita és az egész 105 KI 1892-1897. X. kötet, 290. 369. sz. 106 KI 1892-1897. X. kötet, 294-306. 370. sz. 107 KI 1892-1897. XI. kötet, 57-61. 398. sz. 108 KI 1892-1897. XV. kötet, 1-23. 513. sz. 109 KI 1892-1897. XV. kötet, 25-266. 110 KI 1892-1897. XVI. kötet, 17-19. 523. sz. 265
