Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Karika Tímea: A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1914–1933 között
A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása szeptemberének végén, egy újabb felmérés szerint, a hadirokkantak száma már 45 ezer fő volt.)7 A teendők sürgőssége miatt azonban már az adatok beérkezése előtt elkezdődött a hadirokkantakat ellátó intézményrendszer megszervezése és kiépítése a fővárosban. A Révész utcai kisegítő hadikórházat március folyamán átalakították ortopéd műtétekre alkalmas sebészeti osztályokká, s felszerelték gyógytornához szükséges gépekkel, forró levegővel és villamos árammal gyógyító berendezésekkel, majd kiegészítették a Váci utcai hadikórházzal, s így 1600 férőhelyes intézménnyé bővítették. A következő, sebesült és beteg katonák gyógyítására és utókezelésére létrehozott fővárosi intézmény a Császárfürdőben kialakított fizikoterápiás intézet volt. Az intézetbe bejárni képes katonákat a Lajos utcai elemi iskolában és a Forgách-laktanyában helyezték el, amely így, a császárfürdői barakk-kórházzal együttesen több mint 800 férőhelyet biztosított. A Váci út 57. szám alatti fővárosi elemi iskola épületében rokkantiskolát alakítottak ki, amely 1915 augusztusában nyitotta meg kapuit, egyidejűleg 690 rokkant katona átképzését biztosítva. Időközben vidéken is megkezdődött a hadirokkant-ellátó szervezet kiépítése, Pozsonyban nagyjából 1400 férőhelyes utókezelő gyógyintézetet, a fémipari szakiskolában rokkantiskolát és mesterséges testrészeket előállító műhelyt is létesítettek. 1915 augusztusában a CSBKGB átvette az addig a Vöröskereszt Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatala által fenntartott lábadozó otthonokat, valamint munkaerő-közvetítő és -elhelyező hivatalszervezetet,8 majd nem sokkal később megszűnt. Ügykörét és addig kiépült intézményrendszerét az 1915 szeptemberében megalakult m. kir. Rokkantügyi Hivatal vette át és bővítette tovább. A hivatal létrejöttét és feladatait már jogszabály írta elő: a 3.301/1915. M. E. rendelet úgy rendelkezett, hogy a csonkított, béna és belbeteg katonák ügyének egységes irányítása, szervezése és igazgatása céljából felállított m. kir. Rokkantügyi Hivatal a megrokkant katonák orvosi utókezelésére és gyakorlati oktatására intézeteket, részükre mesterséges testrészeket előállító műhelyeket, mezőgazdasági és ipari kereseti telepeket és műhelyeket állítson fel,9 tartson fenn és irányítson, valamint biztosítsa munkaközvetítésüket és szervezze társadalmi gyámolításukat, érdekükben gyűjtéseket szervezzen, továbbá vezessen róluk nyilvántartást. A CSBKGB és a Rokkantügyi Hivatal 1915-1917 között 10 utókezelő gyógyintézetet, 8 különleges kórházat, 14 rokkantiskolát létesített, 6 protézisműhelyt szer7 Ezekbe a létszámadatokba nem számítottak bele Horvát-Szlavónország hadirokkantjai, róluk a Horvát-Szlavón Hadirokkantak Gyógykezelésére és Oktatására Alakított Országos Bizottság (Zemaljski odbor za lijecenje i naobrazbu hrvatsko-slavonskih ratnih invalida) gondoskodott. 8 Bár a Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatal ily módon megszűnt, a Vöröskereszt Egylet egyéb szervein keresztül továbbra is részt vett a sebesült és beteg katonák ápolásában és utógondozásában, egyebek mellett a Lábadozó Sebesülteket Elhelyező Bizottság révén is. 9 A 70/1917. M. E. rendelet megnyitotta a lehetőséget a hadiözvegyek és -árvák kereseti telepekre költözése és foglalkoztató műhelyekbe való felvétele előtt is. 25
