Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Karika Tímea: A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1914–1933 között
Hétköznapi háború vezett, kereseti telepeket állított fel, s országszerte munkaközvetítő irodákat működtetett. A magyarországi hadirokkant-ellátó intézményrendszer központja a főváros volt, a legjelentősebb vidéki intézményközpontok (ahol többféle hadirokkant-ellátó intézmény és intézet is működött) pedig Pozsony, Kassa, Sátoraljaújhely, Debrecen, Kolozsvár és Arad. A tüdő- és szívbeteg katonák gyógykezelésére szolgáló különleges kórházakat főként a Felvidéken és Erdélyben (például Besztercebányán, Királyhelmecen, Munkácson, Aradon, Alsószombatfalván) hoztak létre, rokkantiskolákat pedig a vidék intézményközpontjaiban működők mellett Tokajban, Kalocsán, Vácott, Törökszentmiklóson, Bián és a Veszprém megyei Gicen. A munkaközvetítőket leginkább néhány nagyobb intézetben vagy városban helyezték el.10 A Rokkantügyi Hivatal feladatait előíró rendelet nem tért ki a gyógyíthatatlan, súlyos állapotú, magukat eltartani és ellátni képtelen rokkantak elhelyezésére. Ez ügyben az állam még mindig a társadalomra hagyatkozott,11 ahogy az idézett jogszabályban szereplő úgynevezett kereseti telepek ügyében is. A rokkantiskolát végzettek közül sokan el tudtak helyezkedni önállóan vagy az erre a célra létrehozott rokkantak munkaközvetítőjén keresztül. Azok támogatásában viszont, akik nem tudtak egyedül boldogulni, a Rokkantügyi Hivatal a közjótékonyságra alapozott. A földművelésből megélni képes rokkantak és családjuk részére kertesház-vásárlási alapot létesítettek és gyűjtést szerveztek,12 az ipari és mezőgazdasági képzést nyert rokkant katonák számára pedig kereseti telepek létrehozását kezdeményezték. Az első ilyen kezdeményezést a kalocsai érsek, Várady Lipót Árpád telekadományozással és százezer korona felajánlásával alapozta meg. A kalocsai telepet, amely 1917-ben kezdett működni,13 faiparos rokkant katonák számára hozták létre, s itt asztalos-, faesztergályos- vagy bognármesterségekre képeztek ki hadirokkantakat. Az asztalosműhely mellett méhészeti, „gyümölcsészeti”, kertészeti és baromfitenyésztési telepet is terveztek, továbbá családi házakat is építettek a rokkant katonák és családjaik számára.14 A 3.301/1915. M. E. rendelet előírta a rászoruló rokkant katonák művégtaggal való ellátását, s e célból műhelyek létrehozását is. 1917-re hét művégtaggyártó műhely működött az országban, amelyek közül az első és meghatározó műhely 10 A hadirokkant-ellátó intézetek és intézményekkel kapcsolatos adatok tekintetében lásd Suba: i. m. 130-131. 11 Ez ügyben több adományozásról és gyűjtésről is tudunk, ám az eddig ismert adatok szerint azok nem vezettek eredményre. 1922-ben Budapesten, a Timót utcában hozták létre az első hazai rokkantotthont a Nagy Háború invalidusainak. 12 Ezeket később haditelkeknek nevezték el és az 1820/1917. M. E. rendelettel biztosították védelmüket. 13 5123/1917. sz. „A rokkant katonák részére Kalocsán felállítandó faipari kereseti telep. Hirdetmény.” Czeglédi Újság, 1917. 13. sz. (1917. március 25.) oldalszámozás nélküli 9. 14 Kereseti telepekkel több helyen is próbálkoztak, például Törökszentmiklóson és Győrben is, vagy a háború után Foton, ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 26
