Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely belső ellentéteinek elmélyülésétől tartott, a pápa pedig egy ultramontán főpapot szeretett volna. Végül kompromisszumos megoldás született. Hosszas várakozás után, 1891 októberében a király a politikával kevésbé foglalkozó Vaszary Kolos pannonhalmi főapátot nevezte ki.74 A feszültség ezzel párhuzamosan tovább fokozódott, amikor a másik fontos ügy, a polgári házasság kérdése került ismét a napirendre. 1890. november 18-án Irányi Dániel terjesztett be erről az országgyűlésnek törvényjavaslatot, egy következő ülésen pedig Szivák Imre vezetésével a képviselők egy csoportja nyújtott be határozati javaslatot. Ebben azt kívánták kimondani, hogy a Ház törvényesnek tekinti és támogatja Csáky miniszter rendeletét, és ha az, valamint az 1868. évi vallástörvény nem rendezi a viszonyokat, akkor a Ház egyetért a polgári anyakönyvezés törvénybe iktatásával.75 Mind Irányi, mind Szivák éppen a papság által beadott kérvénymozgalmat és az ennek nyomán felszínre került ellentéteket hozta fel ürügyül, amely mutatja, hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra rendezni kell. Szapáry Gyula miniszterelnök válaszában ugyan közölte, hogy a polgári anyakönyvezés megkerülhetetlen szükségnek látszik, de az erre vonatkozó kezdeményezést a kormánynak kell megtenni és kérte Irányi javaslatának elutasítását.76 A Ház hosszadalmas, több napon át zajló és rendkívül éles vita után Irányi tervezetét végül elutasította, Szivák Imréét azonban nagy többséggel elfogadta.77 A szavazás hátterében az állt, hogy a miniszterelnök a november 14-i koronatanácson egyeztetést folytatott le az uralkodóval, aki egyetértést mutatott egyes polgári törvények bevezetésével, amelyek rendezik az elmérgesedett helyzetet, s Szapáry ennek megfelelően szavaztatott a kormánypárttal.78 A kormányon azonban a nyomás egyre erősödött. Nemcsak azért, mert, ahogy láttuk, ezeknek a törvényeknek már 1867 óta többségi támogatottsága volt a képviselőházban, hanem azért, mert nyilvánvaló volt, hogy az országban kialakult, és egyre erősödő feszültséget meg kell oldani. Maga az izraelita felekezet képviselői is egyre határozottabban szorgalmazták már a törvények elfogadását. 1892. január 6- án a pesti izraelita hitközség dísztermében nagygyűlést tartottak, ahol Mezei Móric, Szabolcsi Miksa, Wahrmann Mór és Vázsonyi Vilmos közreműködésével fogadták el a képviselőházhoz intézendő memorandumot a zsidó vallás recepciójának törvénybe iktatásáról.79 A zsidó sajtó, főként az Egyenlőség, folyamatosan 74 Salacz: i. m. 121-122.; Klestenitz: A magyar liberális főpapok ... 549-550. 75 KN 1887-1892. XX. kötet, 1890. november 18. és 20. Irányi Dániel és Szivák Imre felszólalása. 76 KN 1887-1892. XIX. kötet, 371-376. 1890. november 18. 77 Szavazás: KN 1887-182. XX. kötet, 176-180. 1890. november 27. 78 Magyarország története 1890-1918. 1. kötet, Budapest, 1978, 75. 79 Schweitzer Gábor: Az izraelita felekezet és az egyházpolitikai törvények. Protestáns Szemle, 1996. 1. sz. 39. 258
