Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén helyzettől függően 10-50 forintos, ismétlés esetén 100 forintos büntetést helyezett kilátásba minden ilyen cselekményt elkövető egyházi személy számára. A rendelkezés kiváltotta a katolikus társadalom, különösen az alsópapság ellenkezését, amely mozgalmat indított ellene, pedig a szabályozás nem volt előzmény nélküli. Ezzel kapcsolatban ugyanis Trefort Ágoston 1884-ben már adott ki rendeletet, amelyben megerősítette az 1868. évi Lili. törvény rendelkezését a gyermekek vallásáról és megerősítette az elkeresztelés büntethetőségét a korábban erről rendelkező törvény alapján.70 Trefort rendelete szigorúbb volt, mint Csáky Albiné, a katolikus társadalom ezúttal mégis sokkal harcosabban reagált, amelynek az oka nagyobb szervezettségében keresendő, valamint abban, hogy ismét biztatást kapott a pápai udvartól. 1890. július 3-án XIII. Leó levelet is intézett Ferenc Józsefhez az 1868. évi Lili. te. 12. §-ának módosítása és Csáky rendeletének visszavonása érdekében.71 Ekkor a katolikus tábor a törvény adta lehetőségekkel élve - amely szerint bárki beadvánnyal fordulhat a magyar országgyűléshez, amelynek tárgyalnia is kell azt - országos mozgalmat indított és kérvényekkel árasztották el az országgyűlést. Július 1-ig már 133 esperesi kerület tiltakozott a rendelet ellen,72 ősszel pedig összesen 600 kérvényt nyújtottak be az országgyűléshez, mintegy megbénítva annak munkáját.73 A kérvényeket egyes községek lakossága vagy katolikus egyházkerületek papsága jegyezte. A kormány azonban egyelőre nem kívánt tovább lépni, a katolikus szervezkedést pedig ekkor egy időre megakasztotta Simor János hercegprímás 1891. január 23-án bekövetkezett halála. Ez egyben újabb frontot is nyitott, ugyanis azonnal felmerült a kérdés, hogy a király vajon kit fog kinevezni utódának: a liberális püspökök közül valakit vagy egy ultramontánt? Utóbbiak közé tartozott Schopper György rozsnyói, Hidassy Kornél szombathelyi, Hornig Károly veszprémi, Steiner Fülöp székesfehérvári, Zalka János győri és Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, míg a liberálisok közé Samassa József egri érsek, Bubics Zsigmond kassai vagy Császka György szepesi püspök, majd kalocsai érsek sorolható. A kormány természetesen egy liberális főpapot szeretett volna, elsősorban Samassát, ezt az ötletet azonban sem a király, sem a pápa nem támogatta. Ferenc József a katolikus egyház 70 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 24.727. számú rendelete „a vegyes házasságból származó gyermekek keresztelési bizonylatainak kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában”. A rendelet a kihágásokról szóló 1879. évi XL. te. 53. §-át erősítette meg, amely szerint, aki egy 18 év alatti kiskorút más felekezetbe vesz fel, mint azt az 1868. évi Lili. te. előírja, két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 71 Salacz: i. m. 62-63., 384-385. XIII. Leó szerint a rendelet arra kényszeríti a katolikus papságot, hogy „az eretnekeknek adja át” a hívei lelkét. 72 Bonitz: i. m. 208. 73 KI 1887-1892. XXIV. kötet, 937. sz. Az országgyűlés végül úgy határozott, hogy a kérvényeket későbbi időpontokban tárgyalja. 257
