Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely protestáns köznemesség alkotta,52 nem beszélve a Kárpát-medencei reformátusok vagy az unitáriusok szinte tiszta magyar etnikai arculatáról. Ennek ellenére a katolikus sajtóban megjelenő ideológia szerint a katolicizmus nemzetfenntartó szereppel bír, mert küzd az olyan nemzetidegen eszmék ellen, mint például a polgári házasság.53 A keresztény-nemzeti ideológia megjelenése után a következő lépés annak a felismerése volt, hogy a katolicizmusnak be kell lépnie a politikai térbe is. Ezért a katolikus társadalmi elit egy része az 1880-as években sürgetni kezdte, hogy érdekeik védelmében meg kell kezdeni a politikai szervezkedést. „A kath. clérus új időket él, az ősellenségnek is új fegyvere van. [...] a katholicizmus Magyarhonban megszűnt »religio dominans« lenni a törvény előtt. [...] A jajgatás és fejvesztettség korszakát sutba kell dobni. [...] Tömörülni és tömöríteni kell.”54 Ki kell lépni a közéletbe és ott is katolikusként kell viselkedni. Ezt a szemléletváltozást talán Simor János hercegprímás beszéde példázza a legjobban, amelyet a Szent István Társulat megnyitó nagygyűlésén mondott el 1890-ben: „A tévely az vala, mintha a templomból kilépve, a nyilvános életben a kath. gondolkodást, elhatározást, törekvést vétek nélkül mellőzhetnék, és kivetkőzve kér. hitünkből, mint puszta emberek valahol helyesen s áldásosán működhetnénk. Ezt a közügyek, épp a döntő pillanatokban, sokszor károsan nélkülözték. [...] a kath. élet kötelességeit soha és semmi ponton fel nem adni: ez kell, hogy jelszava legyen minden katholikus polgárnak. A haza védelmében, ha szükséges, életünket is fel kell áldoznunk, s az anyaszentegyházért szintúgy.”55 A modern politikai érdekérvényesítés fundamentuma természetesen egy politikai párt. Ezért ekkor kezdett hangot kapni körükben egy katolikus párt létrehozásának az ötlete, az osztrák katolikus szervezkedés mintájára.56 A párt létrehozásának azonban sokáig az akadályát képezte a politikai katolicizmus vezetőinek - főként az egyre inkább vezérszerepbe emelkedő Zichy Nándornak a kereszténynemzeti ideológiába illeszkedő - elképzelése, hogy a katolicizmusnak az egységes magyar nemzetet kell képviselnie, míg egy politikai párt szükségszerűen mindig csak a társadalom egy részét képviseli.57 52 Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon. 1. Parlamentarizmustörténeti tanulmányok. Eger, 2020, 42., 48. Pap József kutatásaiból egyértelműen látható, hogy a Függetlenségi Párton belül a református és unitárius képviselők valóban felülreprezentáltak voltak, de így sem érték el a párt képviselőinek a felét, mert a többség római katolikus volt. így a vád, mely szerint az egyházpolitikai törvényeket a „protestánsok” szorgalmazták volna, számokkal nem igazolható. 53 Rada: Katolicizmus és nemzet... 75. 54 Rustikus: Egy plébános reflexiói az év elején. Magyar Sión, 1893/1. 7. 55 Katolikus Szemle, 1890. 3. füzet, 322., 326. 56 Karl Lueger bécsi városi tanácsos 1877-ben alapította meg az osztrák Keresztényszocialista Egyesületet, amely jelentős tömegbázissal és egyre erősebb politikai befolyással bírt, s 1895-ben meg is választották Bécs főpolgármesterének. 57 Bonitz: i. m. 281-282.; Szabó Dániel: A Néppárt megalakulása. Történelmi Szemle, 1977. 2. sz. 189-190., 193-194. 252
