Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén A keresztény-nemzeti és antiszemita ideológia megjelenése, a katolikus politikai szerveződés kezdete A politikai katolicizmussal szemben az egyik leggyakoribb vád az volt, hogy ultramontán.46 Ezzel szemben jelent meg az 1880-as években az a nézet, mely szerint a katolikus egyház és a magyar nemzet érdekei azonosak, aki az egyházat támadja, az a magyarságot támadja. A katolikus egyház ugyanis lényegében a nemzet erkölcseit és ezzel a létezését védi. A katolikus társadalom ezért egyre határozottabban kezdte saját magát a nemzeti hagyományok és az autentikus magyar értékek védelmezőjének feltüntetni: „Házat csak ős alapokon lehet sértetlenül fenntartani. [...] Aki az alapok irányán és arányán változtatni akar, [...] az nem tudja mit cselekszik. Az hasonló Dante bolondjaihoz: Kik mentek, mentek, és nem tudták, hová. Ilyen azoknak az eljárása, kik Magyarországot a sz. István király által lerakott alapoknak megváltoztatása által átalakítani akarják.”47 48 Ez az alap a katolikus kereszténység, amelyet a liberalizmus rongál és le akar dönteni. „A liberalizmus, mely a keresztény kinyilatkoztatott tannal szembeállítva nem egyéb, mint haeresis [eretnekség], s mint ilyen, minden téren aláásni törekszik a keresztény népek erkölcsét. [...] megtörni erejében a liberalizmust, ez kötelessége mindenkinek, akinek némi érzéke van a nemzet fennmaradása iránt,”4& „Az istenszeretet és a hazaszeretet ikertestvérek, melyek szét nem választhatók.”49 Katolikus szerzők már 1867 után kiadtak és terjesztettek hasonló tartalmú röpiratokat, s ezekben is jól megfigyelhető az egyházi és nacionalista érvek összefonódása.50 Persze a katolicizmust a magyar nemzeti érdekek védelmezőjének beállítani nem tűnt könnyű feladatnak, mert erre a történelmi múlt, s azon belül is elsősorban a Elabsburg-ellenes küzdelmek hagyományai miatt a protestáns egyházak sokkal alkalmasabbak voltak.51 A Függetlenségi Párt bázisának a magját is elsősorban az alföldi 46 Rada János: Nacionalizmus és antiklerikalizmus az egyházpolitikai küzdelmek idejének röpirat irodalmában (1890-1895). In: Interdiszciplinaritás a Kárpát-medencében. Szerk. Boda Attila. Budapest, 2019, 549-550. A kifejezés (ultra montes = hegyeken túli) azt a katolikus irányzatot jelentette, amely a pápa tekintélyét az állam és az egyház más szereplőivel (elsősorban a püspökökkel) szemben növelni akarta. Az irányzat győzelmét jelentette az I. Vatikáni Zsinat pápai tévedhetetlenségről kihirdetett dogmája, 1870-ben. Magyarországon, a politikai életben a kifejezést abban az értelemben is használták, hogy a magyar katolikus egyház nem a nemzeti érdekeket, hanem Róma érdekeit képviseli. 47 Szent István király szelleme és Magyarország jövője. Religio, 1882. augusztus 19. 113. 48 Religio, 1883. november 3. 284-285. 49 Időszaki szemle. Katolikus Szemle, 1890. 4. füzet, 589. 50 Rada János: Katolicizmus és nemzet: katolikus közírók nemzeti érvskálája 1867 után. Publicationes Universitatis Miskolcinensis XXV, Fase. 2 (2021), 70-86. 51 Völgyesi Levente: Eötvös József egyházpolitikai tevékenysége és a kultúrharc. In: VI Szegedi Jogtörténeti Napok báró Eötvös József születésének 200. évfordulója alkalmából. Szerk. Varga Norbert. Szeged, 2014, 175-176. 251
