Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely Ezek a folyamatokat szoros összefüggésben álltak a Vatikánban uralkodó irányvonallal. IX. Pius pápa 1864-ben kiadott Quantra cura kezdetű sillabusza 80 pontban foglalta össze a katolikus tanítással szemben álló tanokat és eretnek törekvéseket, s ezek között volt az egyház és állam szétválasztásának elve, a polgári házasság, az állami iskoláztatás és a vallásszabadság gondolata is.42 Az 1878-ban pápává választott XIII. Leónak a tevékenységét pedig már az első pillanattól kezdve annak a felismerése határozta meg, hogy az egyház közéleti befolyását tömegszervezkedés révén is erősíteni kell. Ennek az eredménye lett az 1878-ban kiadott Quod apostolid muneris, majd 1891-ben a legismertebbé vált Rerum novarum kezdetű enciklikák által jelzett program.43 A magyarországi helyzetre a pápa külön is reagált. Az 1886. augusztus 22-én kiadott Quod multum kezdetű enciklikájában igyekezett iránymutatással szolgálni a magyar katolikusoknak. Leszögezte, hogy katolikus nem házasodhat össze más vallásúval, s arra biztatta a magyar katolikus papságot, hogy ez ügyben bátran szegüljön szembe a polgári törvényekkel vagy törekedjen azok megváltoztatására. Külön kitért a házasság kérdésére, amely „egyedül az egyházi hatalomnak van alávetve”. A pápa külön megdicsérte a zsidó-keresztény házasság törvényjavaslata ellen küzdő erőket, „akik két évvel ezelőtt egy lélekkel, nyílt s bátor szavazatukkal visszavetették a magyar országgyűlés elé terjesztett, a keresztények és zsidók közt kötendő házasságról szóló törvényjavaslatot, s keresztülvitték, hogy a régi házassági törvény érvényben maradjon”. „A kath. vallás ott, ahol uralkodott, rendíthetetlenül fennálljon, ahol megingattatott, ismét helyreálljon” - adta ki a jelszót XIII. Leo.44 Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az 1893-ban kiadott Constanti Hungarorum kezdetű enciklikában is, kijelentve, hogy „ma, a keresztény intézmények oly heves és ravasz ostromoltatása idején” szembe kell szállni az „egyház- és vallásellenes” politikai törekvésekkel, melyeket a magyar kormány képvisel, s ennek érdekében felhívott a politikai szervezkedés szükségességére.45 42 Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon 2. Budapest, 2010, 486. 43 Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890-1950). Budapest, 1977, 8. 44 Az enciklikát magyar nyelven közölte: Magyar Sión, 1886. 641-654. 45 Magyar Sión, 1893. 643-651. A magyar katolikus egyház és a pápai udvar közötti kapcsolat bemutatására jelen tanulmány nem tér ki, ezzel kapcsolatban lásd Salacz: i. m. vonatkozó részeit. 250
