Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Levéltártan - Céline Delattre – Stéphane Bouvet – Emilie Le Bourg: A gellán-gumi és az agar összehasonlítása a vizes bemerítéses papírtisztítással (fordította: Lökkös Mónika)
Levéltártan mivel az előbbiek pórusai nagyobbak, és a bomlástermékek nagyobb diffúzióját teszi lehetővé. Rómában az Instituto Centrale per il Restauro e la Conservazione del Patrimonio (ICRCPAL) egyik csoportja 2003 óta kutatásokat végez egy szilárd gellán-gumi (Iannuccelli és Sotgiu 2010) használatáról a papírok tisztításában. Az előírt méretre és formára vágott gélt közvetlenül a papír tetejére vagy alá helyezik. Ez a nedvességet lassan és egyenletesen adja át, így a víz át tudja járni a papírt, és képes feloldani a lebomlási termékeket, amelyek aztán felszívódnak a gélbe a diffúziós és kapilláris hatás által. Mazzuca et al. (2014) szerint a módszer még hatékonyabb a tisztítás tekintetében, mint a bemerítéses változat. Megvizsgálták, és összehasonlították a gellán-gumi, valamint a bemerítés által kivont bomlástermékek mennyiségét folyékony kromatográfia alkalmazásával, és megállapították, hogy a géllel a szennyező anyagok és bomlástermékek nagyobb arányban vonódnak ki. Ezt számos hidroxil-csoport jelenlétével magyarázták, amelyek képesek a papír lebomlásából származó savmaradékokkal kölcsönhatásba lépni. Az agargéllel, agarózzal és gellán-gumival végzett előzetes vizsgálatokat és a szakirodalmat áttekintve úgy döntöttünk, hogy három különböző gél-koncentrációnál összehasonlítjuk a gellán-gumit és az agart is: 2% 3% 4% m/v. Az előzetes tesztek alapján a megfelelő kezelési időt figyelembe véve minden egyes gélből egyegy lapot a papír tetejére helyeztek, melyet egy Melinex-darab és a könnyű súly követett. (1. táblázat). 2. táblázat A géllel kezelt minták súlyának százalékos növekedése G-2% G-3% G-4% A-2% A-3% A-4% Fürdő Paraprint 5 perc 22% 12% 11% 29% 25% 23% 59% 102% 30 perc 39% 24% 31% 47% 45% 40% 1 óra 46% 44% 41% 45% 48% 48% 2 óra 49% 41% 47% Különféle kezelési módszerekkel végzett kísérletek A mintákat kezelés után azonnal lemérték, hogy a papírba bejuttatott víz mennyiségét meg tudják határozni. A 2. táblázat összehasonlító oszlopai a géllel kezelt minták súlyának százalékos növekedését mutatják. Ugyanannál a koncentrációnál a vízkibocsátás gyorsabb volt az agarral, mint a gellán-gumival, az utóbbi fokozatosabb kioldást mutatott; mindkét esetben a leadás elérte a tetőpontját egy órás kezelés elteltével. Ezért úgy döntöttünk, hogy a további vizsgálatokban a gellángumira összpontosítunk. Bemerítés és Paraprint-kezelés esetében a súlygyarapodás a folyamat idejétől függetlenül azonos volt: eleinte nagyon gyors, majd stabili200
