Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Cservenka Ferdinánd: Szlovákok szovjet hadifogságban, kitekintéssel a szlovák és a magyar hadifoglyok sorsának hasonlóságaira és különbségeire
Szlovákok szovjet hadifogságban Tiso70 köztársasági elnököt tették, akikre felelősségre vonás és büntetés kell, hogy várjon. A csatlakozók szerint a cél belépni a csehszlovák alakulatokba, és harcolni azért, hogy a németeket kiűzzék Szlovákiából (ekkor Szlovákia még nem állt német megszállás alatt, csupán a szlovákiai németekről lehetett szó), hogy harcoljanak a „magyar grófok és csendőrök igája alatt szenvedő” testvéreik szabadságáért. Utóbbi esetben elsősorban az első bécsi döntéssel elcsatolt, és a magyar-szlovák kis háborúban szerzett területeken élő szlovákokra gondoltak. Az új, demokratikus Csehszlovákia létrehozását szorgalmazták, valamint, hogy Szlovákiában a szlovák legyen az úr.71 Az 1943 decemberében Moszkvában aláírt csehszlovák-szovjet egyezmény értelmében a szovjetek támogatták a tisztán szláv Csehszlovákia kiépítésének tervét.72 A nagy orosz nemzethez, a győztes Szovjetunióhoz fűződő testvéri köteléket hangsúlyozták, ugyanis szerintük ez a nemzet és állam az összes szláv nemzet oltalmazója. 1943. október 7-én az NKVD új direktívát adott ki, amely szerint a hadifoglyok között folytatni kell a politikai nevelést. Külön figyelmet kell szentelni a szláv népekre, elsősorban a lengyelekre, csehekre és szlovákokra, akiket a háború utáni időszakban is fel lehet használni saját hazájuk politikájában. Nevelésükben nagy szerepet töltöttek be a szlovák kommunisták.73 Ezzel szemben a moszkvai magyar kommunisták minden igyekezete ellenére sem engedték meg, hogy a magyar hadifoglyokból is felállhasson egy antifasiszta alakulat.74 Az 1. gyaloghadosztály katonáinak és tisztjeinek túlnyomó többsége csatlakozott a csehszlovák alakulatokhoz. Sokak azonban nem a „csehszlovakizmus” eszméjéért csatlakoztak, hanem a hazatérés reménye hajtotta őket. Az uszmányi táborban két lehetőségük volt, vagy csatlakoznak, vagy fogságban maradnak, és kemény munkára kötelezik őket. A szovjet vezetés 1944. január 1-jén engedélyt adott a csehszlovák 2. dandár megszervezésére, amely a 2. önálló légideszant dandár elnevezést kapta. Megkezdődött a csatlakozó szlovák tisztek és katonák elszállítása Jefremovba. Az uszmányi hadifogolytáborban az 1. gyaloghadosztály 2 177 katonája (ebből negyvenkét tiszt) volt fogságban. Közülük 2 054 volt szlovák, ötven 70 Jozef Tiso (1887-1947): szlovák katolikus pap, politikus. Andrej Hlinka halála után - 1938-ban - Hlinka Szlovák Néppártjának (Hlinkova slovenská ludová strana - HSES) vezetője lett. 1939. március 14-től a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, majd október 26-tól elnöke. 1945. március végén a szovjet csapatok elől Bajorországba menekült. Az amerikai biztonsági szervek azonban elfogták és átadták Csehszlovákiának, ahol a népbíróság halálra ítélte, és Tisót 1947-ben kivégezték. Bognár Zalán: Tiso, Jozef. In: Magyarország a második világháborúban ... 430-431. 71 Micianik: Slovenská armáda IV. ... 265-266. 72 Simon Attila: Málenkij robot és a csehszlovák nemzetállami tervek. In: Gulag-Gupvi. A szovjet fogság Európában. Budapest, 2017, 163-179., itt 165. 73 Micianik: Slovenská armáda IV. ... 262., 266. 74 Korom Mihály: Miért nem alakulhatott magyar légió a Szovjetunióban a második világháború alatt? In: Magyarország 1944. Fejezetek az ellenállás történetéből. Szerk. M. Kiss Sándor. Budapest, 1994, 118-139. 101
