Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Völgyesi Zoltán SZOCIÁLPOLITIKA ÉS HADIGONDOZÁS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények” Az első világháború nemcsak a hadtörténetben nyitott új fejezetet: a hadviselő államoknak a modern háború sikeres megvívása érdekében hozott intézkedései soha nem látott mértékben, mondhatni drámai módon felforgatták a társadalmi viszonyokat. A katonáskodásra kötelezett férfiak kivonása a hátországból családok ezreit sodorta nehéz szociális helyzetbe, az évekig elhúzódó harcok pedig a gépesített hadviselés körülményei között soha nem látott emberveszteséggel jártak. Az új típusú háború velejárójaként, egyben az állam megváltozott szerepére utalva jelentek meg olyan új fogalmak, mint a hadigazdaság és a hadigondozás. Háborús emberveszteség és a hadigondozás fogalma Az első világháború Magyarország számára története legnagyobb veszteségekkel járó időszakát hozta. Az öt évig tartó hadakozás hatalmas vér áldozatot követelt a lakosságtól, magyaroktól és nem magyaroktól egyaránt. A háborús emberveszteségre nem állnak rendelkezésre teljesen pontos adatok, a szakirodalomban hol eltérő számításokkal, hol becsült és kerekített adatokkal találkozhatunk. A KSH 2014-ben kiadott összeállításában,1 melyben a szerzők a Nagy Háború demográfiai hatásait elemezték a történelmi és a trianoni Magyarország vonatkozásában, Mike Gyula 1927-ben publikált tanulmányára támaszkodtak a háborúban részt vett katonák és az elesettek létszámának meghatározásakor.2 Ez alapján a következő főbb veszteségadatokkal számolhatunk, kerekített számokat, illetve arányokat meg-1 Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai. I. A Nagy Háborúi. KSH, 2014. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/haboruvalsag/nagy_haboru.pdf (utolsó letöltés ideje: 2022. november 11.). 2 A Mike-féle tanulmány előzménye, hogy az 1920-as években a veszteségek pontosabb felmérése érdekében a magyar belügyminisztérium háborús veszteségekkel és a hadisírok ügyével foglalkozó III. osztálya számításokat végzett a háború végéig működő közös hadügyminisztérium és a magyar honvédelmi minisztérium adataira, s egyéb forrásokra támaszkodva. Ezeket az eredményeket tette közzé Mike a Statisztikai Szemle 1927. évi 7. számában. Mike több táblázatot közöl a történelmi és a trianoni Magyarországra vonatkozóan, és tanulmányában kitér a veszteségszámítás módszertanára is. A számítás során a hadügyminisztérium veszteséglajtromaiból nyert adatokat kiegészítették a halottnak tekinthető eltűntek és a hadifoglyok becsült adataival. Mike Gyula: A Magyar Birodalom és a mai Magyarország vérvesztesége a világháborúban. Magyar Statisztikai Szemle, 1927. 7. sz. 624-633. 35
