Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Hétköznapi háború adva: a világégés öt éve alatt a Monarchia hadvezetése összesen 8,3 millió főt mozgósított, s ebből 1,5 millió életét vesztette. A mozgósítottak birodalmon belüli területi megoszlása a következő: 4,5 millió került ki az osztrák területekről, 3,6 millió a Magyar Királyságból (beleértve Horvátországot is), 214 ezer fő Bosznia- Hercegovinából. Az elhalálozott katonák közül 820 ezer az Osztrák Császárság, 661 ezer a Magyar Királyság területéről vonult be, további 43 ezer fő pedig Bosznia- Hercegovinából. Életét áldozta csaknem minden ötödik katona, a veszteségi arány birodalmi szinten és a Magyar Királyság tekintetében egyaránt 18,3%-os.3 A veszteséglistán szerepelnek még az elesetteken kívül a sebesültek és a hadifogságba esett, illetve az eltűnt katonák is. Mike Gyula adatai szerint a Monarchia egészét tekintve a fogságba kerültek száma közel 1,7 millió volt, a sebesülteké pedig meghaladta a 1,8 milliót, míg a Magyar Királyság területéről behívott katonák közül 743 ezer megsebesült, s közel ugyanennyi, 734 ezer fő esett hadifogságba.4 A Magyar Királyság háborús emberveszteségének mértékéről elmondható, hogy a bevonult katonák mintegy 18,3%-a elesett, 20,6%-a megsebesült, 20,4%-a hadifogságra jutott, összeségében tehát jóval több, mint a katonák fele, közel 60%-a (59,3%-a) került fel a veszteséglistára. Létszámát tekintve ez a sokaság együttesen több mint 2,1 millió főt tesz ki. A milliós emberveszteség az állam számára nemcsak azt jelentette, hogy folyamatosan pótolni kellett a kieső férfiakat a frontokon újabb és újabb korosztályok behívásával, hanem azt is, hogy az elesett katonák nagyszámú hadiárvát és hadiözvegyet hagytak maguk után, akik támogatásra szorultak, akárcsak a távollévő hadifoglyok családjai, ezen kívül a sebesültekről, főként a súlyos sérültekről, hadirokkantakról is gondoskodni kellett. A háború kitörésekor a magyar kormány a nemzethez intézett kiáltványában mindenkitől hazafias hűséget és erőfeszítéseket kért, beleértve a harctéri áldozatot, a hátországban pedig többletmunkát a bevonultak helyett. Helytállást várt az ország minden lakosától, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül, cserébe min3 Az is kiderül a számításokból, hogy a Magyar Királyság népességarányosan valamivel nagyobb áldozatot vállalt, mint a birodalom másik fele. A Monarchia össznépességének 40,7%-át adó Magyar Királyság területéről hívták be a katonák 43,4%-át. Hasonlóképpen az elesetteknek is mintegy 43,4%-a került ki innen, azaz a véráldozat is jobban sújtotta Magyarországot. A teljes lakossághoz viszonyítva a mozgósított és az elesett katonák aránya a birodalom három egységében a következőképpen alakult: A mozgósítottak aránya a Magyar Királyságban 17,2%, az Osztrák Császárság területén 15,6%, Bosznia-Hercegovinában 12%, míg az elesettek aránya a Magyar Királyságban 1,81%, az Osztrák Császárság területén 1,72%, Bosznia-Hercegovinában 1,63%. Mike: i. m. 627. 4 Mike: i. m. 627. A Monarchia sebesülést szenvedett és hadifogságba esett katonáival kapcsolatban magasabb létszámadatokkal is találkozhatunk, lásd például: A magyar honvédség az első világháborúban. In: Magyarország a XX. században. I. köt. Szerk. Kollega-Tarsoly István. Szekszárd, 1996. https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/54.html_(utolsó letöltés ideje: 2022. október 11.). A Magyar Királyság elesett és sebesült katonáira, továbbá hadifogoly-veszteségére vonatkozóan Mike adatait vette át, s közölte az első világháborút tárgyaló művében a háború utáni korszak jeles szakírója, lásd Julier Ferenc: 1914-1918. A világháború magyar szemmel. Budapest, 1933. https://mek.oszk.hU/02200/02221/html/8.html (utolsó letöltés ideje: 2022. október 11.). 36
