Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Irodalom - Közép-Európa és Magyarország Párizsból nézve (Garadnai Zoltán: Franciaország és a keleti biztonság François Mitterrand elnöksége alatt. A magyar-francia kapcsolatok története, 1981-1995) Gazdag Ferenc

Irodalom KÖZÉP-EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG PÁRIZSBÓL NÉZVE Garadnai Zoltán: Franciaország és a keleti biztonság François Mitterrand elnöksé ­ge alatt. A magyar-francia kapcsolatok története, 1981-1995. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2020, 186 o. Mindig jóleső érzéssel tölt el, ha egykori tanítványaim sikereit, kutatómunkájuk eredményességét láthatom. Garadnai Zoltán már több mint 20 éve foglalkozik a francia diplomácia és a magyar-francia kapcsolatok történetével, s a magyar és francia nyelvű publikációi számának gyarapodásában már jól láthatók az eredmé­nyek is. 2018-2019-ben titkára volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazai és fran­cia kutatókat egyaránt soraiban tudó Franciaország-kutatócsoportnak. Több kötet {Franciaország a 21. század elején, Franciaország és Közép-Európa, Vers une nou­velle Europe) is napvilágot látott a közel hároméves közös munka eredményeként, közöttük Garadnai Zoltán monográfiája is. A kötetben a szerző a klasszikus diplo­máciatörténeti kutatások módszertanát követve szisztematikusan dolgozta fel nemcsak a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok történetére vonatkozó francia és magyar forrásokat, hanem Franciaország és a régió kapcsolatrendszerét is. A pri­mer forrásokon alapuló kötet ennélfogva alapmunkának tekinthető. A vizsgált téma, vagyis Franciaország keleti politikája, több vonatkozásban is túlterhelt a politikai indulatoktól és a történelmi folyamatok megítélésének külön­bözőségeitől. Nem segít a helyzet tisztázásában, hogy a hazai publikációkban a szerzők a felhasznált források nemzeti szempontjait önkéntelenül követve jobbára angolszász, német, vagy épp orosz szemüvegen át láttatják a francia politikát. Eleddig magyar kutató nem vállalkozott a francia külügyminisztérium és a francia elnöki levéltár fondjainak ilyen jellegű kutatására. A francia levéltárak anyagaira támaszkodó monográfia emiatt is a referenciakötetek sorába fog tartozni. A könyv a bilaterális kapcsolatokat feldolgozó alapmunkák jellemzőit mutatja: az esemé­nyek nemzeti látószöge és a nemzeti érdekek minden irányú alkalmazása jól követ­hető az összes fejezetben. Ez a limitáltság azonban egyáltalán nem kifogásolható. Sőt! Ez a legnagyobb érdeme. A felhasznált dokumentumokon keresztül immár közvetlen bepillantást kapunk a párizsi diplomácia döntéshozóinak gondolkodásá­ba, és abba is, hogy a francia külügyeket irányító François Mitterrand elnököt milyen célok és elképzelések vezették. A témája iránt érthetően elfogult szerző értékelése szerint Párizs szerepe sokkal komolyabb és fontosabb volt annál, mint ami a nemzetközi politika felszínén látható volt. Garadnai három irányba rendezte mondanivalóját, az elemzési szintek magasságát követve: 1. Franciaország nemzet­közi kapcsolatai, ideértve az Európa-politikát is. 2. Franciaország és Kelet-Európa viszonyrendszere. 3. Magyar-francia bilaterális kapcsolatok. Mitterrand külpolitikája alapvetően azokra a hagyományokra épült, amelyek a francia keleti politikára Richelieu óta jellemzők voltak, és amelyek a de Gaulle-i 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom