Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok kutatás arról, hogy a püspök végakaratában budai háza harmadrészét a házrész kiváltására szánt 1000 forinttal együtt Katalin nevű unokahúgának juttatta, valamint, hogy a budai begináknak (beginis ante claustrum sancti Iohannis Bude) Szegedi Lukács 100 forintot hagyott. Mályusz adatai forrásaként fel is tüntette a Batthyány család körmendi levéltárának beosztatlan középkori okleveleit.8 Mályusz regesztáit a végrendeletről utóbb Végh András használta fel Buda középkori helyrajzának rekonstrukciójához.9 8 1510. március 12.: Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeum, Diplomatikai Oklevél-, Oklevélfénykép- és Pecsétmásolati Gyűjtemény, Mályusz-féle kisalakú regesztagyűjtemény, 1360. sz. 9 Végh András: i. m. 149. (527. sz.). 10 Borovszky Samu: Szegedi Baratin Lukács zágrábi püspök, 1500-1510. Századok 34. (1900) 831- 834. 11 Uo. 833. 12 A Szegedi Lukács-végrendeletben örökül hagyott pénzösszegekre lásd a dolgozat 1. sz. függelékét. 13 C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100-1543. Budapest, 2019, 27. 14 Monumenta historica lib. reg. civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Povjestni spomenici slob, kralj. grada Zagreba. Collegit et sumptibus eiusdem civitatis edidit / Izdao Joannes Bapt. Tkalcic. Vol. I-XIV. Zagrabiae 1889-1932. (a továbbiakban: Tkalcic) III. 7-9. 15 „Registrum per nos Lucam episcopum factum super decem millibus flor, per condam dominum Oswaldum episcopum ad laborem ecclesie zagrabiensis legatis.” In: Tkalcic III. 6-7. 16 Uo. XII. 195-197. 17 Czövek Zoltán: Számadás, leltár, végrendelet. Tanulmányok középkor végi forrásokból. PhD-értekezés. Debrecen (2008). Lukács végrendeletéről tudomásom szerint Borovszky Samu tett elsőként említést a püspök feltételezett származásáról írt, a Századokban 1900-ban megjelent tanulmányában.10 „Lukács - írja Borovszky -, kinek vagyonos embernek kellett lennie, - végrendeletében 16 000 aranyat hagyott a zágrábi székesegyház kőfalakkal való megerősítésére.^ A püspök végrendeletének ismeretében - amiben a főpap „csupán” 4000 forintot testált a zágrábi egyház építési munkálataira12 (ad labores ecclesie mee Zagrabiensis) - mindenesetre biztosra vehető, hogy a 16 000 forintról szóló, nem hivatkozott adatot Borovszky nem a körmendi Batthyány-levéltár végrendelet-másolatából, hanem Csézi András esztergomi (korábban, 1506-1521 között csázmai)13 prépost 1540. január 26-án a zágrábi káptalannak írt leveléből vette. A Túz Osvát és Lukács zágrábi püspökök hagyatéka ügyében kelt irat kiadása helyet kapott a Monumenta historica [...] civitatis Zagrabiae 1896-ban megjelent harmadik kötetében,14 azzal a jegyzékkel együtt, amit Szegedi Lukács az Osvát püspök által a zágrábi székesegyház építkezéseire örökül hagyott 10 000 forint felhasználásáról készített.15 Csézi András levelének szövegét a sorozat 12. kötete 1929-ben újra kiadta;16 tartalmáról Czövek Zoltán közölt részletes tartalmi ismertetést doktori értekezésében.17 András prépost levelében többször említi Szegedi Lukács 8
