Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből

„Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni” 16 000 forintját, amit a püspök még évekkel a halála előtt, 1506-ban Csázmáról Zágrábba küldött Kazsui Albert zágrábi prépost őrizetére. Az összeg Csézi András elmondása szerint a püspök saját javainak (omnia bona eius hereditaria) elzálogo ­sításából származott, amely javak a levél írásának idején Erdődi Péter kezén voltak. Csézi szerint Lukács úgy rendelkezett, hogy abban az esetben „ha neki a török miatt életében Szlavóniából távoznia kell, nála biztos helyen lesz a pénze, és a pré­post majd visszaadja neki, ha pedig az egyházánál érné a halál, fordítsák az egyház építkezéseire. ”18 Lukács halála (1510. szeptember 22.)19 után a pénz Albert prépost­nál maradt, amíg Bakóc Tamás - aki 1510-1515 között a zágrábi püspökség kor­mányzója volt20 - a híresztelések szerint erőszakkal el nem vette tőle. A 16 000 forint, írja Csézi, nem szerepel Szegedi Lukács testamentumában, az esztergomi prépost tudomása szerint az összeg a legfőbb végrehajtóknál, az idősebb Batthyány Boldizsárnál és Turóci Bernátnál volt.21 18 „Quod si ei viventi rabie Thurcica alio e Sclauonia migrandum foret, pecunie ille salue sibi essent, et per prepositum redderentur; si vero fatis penes ecclesiam concederet, ad fabricam ecclesie verte­rentur”. TkalcicXII. 196. 19 C. Tóth Norbert - Horváth Richárd et aL: Magyarország világi archontológiája, 1458-1526. I. Főpapok és bárók. Budapest, 2017 (a továbbiakban: Késő középkori archontológia), 56. 20 Uo. 21 „Testamentum vero Luce in quo de XVIm’ nulla sit mendo, remanserat in manibus primorum eius exequutorum, egregiorum videlicet Balthasaris Batthyány senioris et Bernhardy de Thwrowcz”. TkalcicXII. 196. 22 Mikó Gábor: Andrea Scolari váradi püspök végrendelete és annak hitelesítése: Adatok a hiteles­helyi és közjegyzői intézmények együttműködéséhez. In: Nagyvárad és Bihar a Zsigmond-korban. Tanulmányok Biharország történetéről 8. Nagyvárad, 2020., 201-203. A vonatkozó szakirodalmat lásd ugyanott. 23 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XL Ed. Georgius Fejér. Budae, 1829- 1844. X/7. 436-439. 24 Tkalcic II. 516-523. A végrendeletről újabban Czövek Zoltán: Szentlászlói Osvát zágrábi püspök családi és politikai kapcsolatai 1499. évi végrendeletének tükrében. Fons, 20. (2013) 455-499. Uő: Szentlászlói Osvát zágrábi püspök 1499. évi végrendeletének végrehajtása. Fons, 22. (2015) 53-70. * A késő középkori Magyar Királyságból ismert főpapi végrendeleteket nemrég Mikó Gábor vette számba az Andrea Scolari váradi püspök végrendeletének hite­lesítéséről szóló írásában. Eszerint a történeti kutatás két esztergomi érsek: Pálóci György (1439) és Bakóc Tamás (1517, 1521), továbbá Geréb János (1502) kalocsai érsek, Andrea Scolari (1426) és Farkas Bálint (1495) váradi, illetve Várdai Ferenc (1524) erdélyi püspök,22 valamint két zágrábi püspök: Albeni János (1433)23 és Szentlászlói Túz Osvát ( 1499)24 végrendeletét ismeri. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom