Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Tusor Péter: „Et a pensare al successore in caso”. Szelepchény György és a rendi szervezkedés. (Egy nunciusi jelentés forrásértéke)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok mozgó, remek taktikai érzékkel megáldott Szelepchénynek azonban rövid úton sikerült tisztáznia magát. Első körben, 1670. november 10-én egy Pálffy Tamás kancellár állításait cáfoló uralkodói iratot eszközölt ki, amely szerint alaptalan a vád, miszerint Nádasdy Ferenccel titkos és törvénytelen levelezést folytatott volna.155 A nála alaposabb gyanúba keveredett püspöktársait már egy jó hónappal korábban eredményesen igyekezett védelmébe venni. Mind I. Lipótnál, mind pedig a föminiszter Lobkowitznál elérte, hogy ha valamelyik egyházi személy gyanúba is esne, az ne derogáljon az egész klérusnak, hanem vegyék figyelembe az „egyházi rendnek honestását”, és metropolitaként ő járhasson el velük szemben.156 A prímás gyors és hatékony fellépésének köszönhetőn az ellene szervezett palotaforradalom híre még csak ki sem szivárogott. Még a rendre jól értesült toszkán (és pármai) rezidens Giovanni Chiaromanni sem hallott róla.157 155 Benczédi, i. h. Az ártatlanságát „bizonyító” tanúsítvány másolata: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Könyvtár, Kézirattár [ELTE EKK], Collectio Hevenesiana, vol. 70., fol. 176- 177. - A prímás győzelme nem volt megsemmisítő, Pálffy később is gyakran tört borsot az orra alá. 1671 tavaszán Szelepchény például amiatt tiltakozott felháborodottan Lobkowitznál, hogy a kancellár az ő tudta nélkül töltetett be több egyházi javadalmat. Óváry: i. m. 300. (n. 1830.) és 302. (n. 1841.) - Úgy tűnik, a Szelepchény és Róttál elleni udvari machinációkba Hocher kancel lár is bekapcsolódott, Lessenyei Nagy Ferenctől kifejezetten az utóbbi ellenében szeretett volna terhelő adatokat nyerni. ÖStA HHStA Ungarische Akten, Specialia, Fase. 295. Konv. D, fol. 11- 18 (1671. október 15.). 156 Levele Szegedy Ferenc egri püspökhöz (1670. október 2.): Balássy Ferencz: Közlemények az egri érseki levéltárból. Magyar Tudományos Értekező, 1862. 2. sz. 260-268. és 334-346., 344-345. (n. 13.) Vö. Pauler: Wesselényi, II... 156-158. is. 157 Ekkori jelentéseiben csupán fáradozásai jutalmául kapott újabb helytartói kinevezése szerepel. Bécs, 1670. november 1. Óváry: i. m. 294. (n. 1795.). 158 Az idézet: Benczédi: Szelepcsényi érsek ügye... 494. 159 Uo. 494-495. 160 Uo. 495skk. Kollonich és Pálffy arra irányuló puccskísérlete, hogy átvegyék a magyar ügyek irányítását a prímás-helytartótól, tehát hamar elbukott, „már október végénnovemberben szétfújták az őszi szelek, ámde Szelepcsényi, aki önmagán keresztül némileg az egész katolikus magyar főúri világnak kelt a védelmére, megküzdött, győzött és - maradt. ”158 E világ és a magyar rendiség védelmére nyújtotta be október első napjaiban fontos emlékiratát, „amely átfogó tervezetet tartalmazott a magyarországi rendezés általa helyesnek tartott irányáról. Az első komoly hozzászólás volt ez a kormányzat kérdéséhez a vezető magyar politikusok részéről, abban az új történeti helyzetben, amely a Wesselényi-mozgalom kipattanása és leverés után előállt”- írja Benczédi László az esztergomi érsek „alkotmányos projekttervéről”.159 Ezen korszakos jelentőségű emlékiratát, annak jelentőségét és fogadtatását, továbbá a prímás politikai szerepvállalását az elkövetkező két évben, részben pedig azt követően, professzionálisan elemzi Benczédi a korábbiakban már többször idézett tanulmányában.160 A szerző gyakorlatilag az egész addigi historiográfiával vitába 86
