Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Irodalom - Garbai Sándor emlékiratai (Végső István: Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról. Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből. E-könyv) Peragovics Ferenc
Irodalom kötetet bizonyára sokan kézbe veszik és sokan találnak benne forrást, összehasonlító anyagot más kutatásokhoz. S akik Kapiller Imrét ismerték, azoknak bizonyára az is eszükbe jut, hogy bárcsak születésnapi Festschrift lehetett volna ez a szép kötet. Erdész Ádám GARB AI SÁNDOR EMLÉKIRATAI Végső István: Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról. Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből. E-könyv. Clio Intézet, Budapest, 2021, /Clio kötetek, 3. Sorozatszerk. Fóris Ákos - Gellért Ádám/, 295 o. Az elmúlt években összetorlódtak a százas évfordulók - első világháború, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni béke -, amelyek megmozgatták a történettudományt; rengeteg, friss kutatáson alapuló kiadvány, forrásgyűjtemény jelent meg a jeles alkalmakra. Ebbe a sorba illeszkedik Végső Istvánnak, a Clio Intézet munkatársának egyelőre csak e-könyv formában elérhető munkája.1 Végső kiskunhalasi születésű, mint hőse, Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, tehát bizonyos értelemben helytörténeti jelentőséggel is bír a nagyobb lélegzetű tanulmánnyal bevezetett tallózás Garbai 1945 után, párizsi emigrációban keletkezett emlékirataiból. 1 https://www.clioinstitute.hu/_files/ ugd/198ee4_cbba6e7e938e4f5986f24acc71 f81 fe7.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021. december 10.) 2 Végső István - Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason - kisvárosi út a holokauszthoz. Budapest, L’Harmattan, 2007. A kommün kormányfőjének visszaemlékezéseiből a szerző az 1919-es eseményekre adott reflexiókat és a zsidóságról szóló részeket emelte ki. Végső István Simko Balázzsal közösen jegyzi a Zsidósors Kiskunhalason c. kötetet, amelyben az alföldi kisváros zsidóságának sorsát mutatják be nagy alapossággal és mindenre kiterjedően.2 A könyv 2007-ben jelent meg, sokak számára ma is etalon: hogyan kell és érdemes megírni a vidéki zsidóság történetét. Nem véletlenül fókuszál tehát a szerző Garbai életművében is gondolkodásának e szegmensére. A másik téma a Tanácsköztársaság, aminek névleges főszereplője lett, bár mégsem ő jut róla először eszünkbe. Az átlagos magyar érettségizett fiatalok talán a nevét sem tudják felidézni; Kun Béla neve mindent visz. Azért tették meg „miniszterelnöknek” - így a korabeli pesti vicc -, hogy Jegyen, aki sábeszkor aláír” (24.) Tehát még politikai karrierje is összefüggésben van a „zsidókkal”, akik persze nem azok voltak, hanem kommunisták. Mert a kommün a kommunisták műve volt. Richter Gedeont Kun Béláék rá akarták beszélni, hogy kapcsolatai révén sürgősen 323
