Levéltári Közlemények, 92. (2021)

Műhely - Wencz Balázs: A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai 1988 májusa és 1989 szeptembere között

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai németekkel kapcsolatos tevékenységéről, és felajánlotta a Janus Pannonius Egyetem német tanszékének vezetését egy NDK-beli egyetemi oktatónak. Javasolta továbbá, hogy a Párttörténeti Intézet és annak NDK-beli partnere kezdjen közös kutatást a német és a magyar illegális kommunisták második világháborút megelő­ző együttműködéséről is.65 65 Uo. 180-181. o. 66 Ripp: i. m. 475. 67 SAPMO-BArch-DY-30-69704. (329. o.) 68 Dierk Hoffmann: Von Ulbricht zu Honecker. Die Geschichte der DDR 1949-1989. Bebra Verlag, 2017, 154-155. Kitekintés - az MSZMP utolsó kongresszusa Az MSZMP XIV. kongresszusát 1989. október 6-án nyitották meg, de ez már nyo­mokban sem emlékeztetett a korábbi évtizedek hasonló eseményeire. Összehívását és működését tekintve a reformkörök elérték minden fontos céljukat: megszaba­dultak az állampárt hierarchikus-bürokratikus jellemzőitől; megfosztották szava­zati joguktól a KB és a Központi Ellenőrző Bizottság küldötté nem választott tag­jait; elérték a kongresszus nyilvánosságát; demokratikus ügyrendet fogadtattak el, amelynek alapján a küldöttek szóhoz juthattak; a küldöttcsoportok aktívan részt vehettek a döntés-előkészítésben; plenáris üléseken kívüli tanácskozásokat, egyez­tetéseket folytattak - a platformok váltak a kongresszus meghatározó szereplőivé. Az MSZMP kongresszusa egy napig sem tartott. Kiderült, hogy a küldöttek csekély hányada, mindössze 15 százaléka támogatja Grósz Károly javaslatát, a megrefor­mált állampárt fenntartását. A nagy többség új párt létrehozása mellett tette le a voksát, ezzel a kongresszus átalakult a Magyar Szocialista Párt alakuló kongresszu­sává.66 1989. október 31-ig össze kellett hívni a pártalapszervezeteket, a tagoknak az alapszabályzatot és a programnyilatkozatot el kellett fogadniuk. Az új párt leg­fontosabb feladatai közé a tagtoborzás, az új tagkönyvek elkészítése és a választá­sokra történő felkészülés tartozott.67 Az MSZMP megszűnésének pillanatában, 1989. október 7-én az NSZEP veze­tése a Német Demokratikus Köztársaság alapításának 40. évfordulóját ünnepelte. Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Honecker között már csak látszólagos volt az egyetértés, utóbbi ugyanis képtelen volt elfogadni a politikai változásokat. Az események ezt követően felgyorsultak, október 9-én már közel 70 ezer fő tüntetett Lipcsében reformokat követelve. Október 18-án Honecker lemondott, Egon Krenz főtitkárrá választásával párhuzamosan pedig az NSZEP felbomlásának a folyamata is visszafordíthatatlanná vált.68 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom