Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Marosvári Attila: Végleges beolvasztás vagy bevételnövelés? Nicolae Mihäescu tábornok és a debreceni „közigazgatási felső tanács”
Végleges beolvasztás vagy bevételnövelés? Tisza vonala adta, míg keleti határa - miként azt a zóna főparancsnoka, Nicolae Mihäescu kormányzó-tábornok és Aurel Alimänescu ezredes vezérkari főnök egy 1919. szeptember 1-jei körrendeleté meghatározta - „A Tiszától kiindulva Vásárosnaményig, azután Szatmár és Biharmegyének nyugati határáig, a kovácsházai és nagylaki járások nyugati határáig, egészen a Bégáig [!]” terjedt ki.38 A katonai zóna lehatárolását jelentő demarkációs vonal ekkor tehát valójában nem a vámrendeletben közölt nyomvonalon, hanem Csanád vármegyét illetően a Pitvaros- Magyarcsanád vonalon húzódott. A Békés vármegyei Orosházát szintén a katonai megszállási zónába sorolták,39 holott a bukaresti titkos szerződés eredendően azt is Romániának ítélte volna, s pontosan ennek megfelelően kezelték a fenti vámhatár bevezetésekor.40 37 Uo. Csanád vármegye román megszállás alatti helyzetéről, a megszállási zónahatárok problematikájáról és a románok következetlenségeiről lásd részletesen: Marosvári: i. m. 38-136. 38 Körrendelet a katonailag megszállott területen az utazás szabályozására. Egyetértés, 1919. szeptember 5. 2. Valójában nem a Bega folyóig, hanem a Magyarcsanád közelében lévő, attól keletre eső és a Marosig lenyúló Békáig, másként Beka-pusztáig terjedt, ami Nagylaktól öt kilométerre nyugatra van. 39 A vármegye alispánjának jelentése a forradalmi, proletárdiktatúra és a román megszállás ideje alatt... 6.; Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalmai. Az 1918-as őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság Orosházán és környékén. In: A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1959, 149.; Perczel: i. m. 43. 40 Az Orosházát nyugatról elkerülő vámhatárt jól mutatja egy korabeli dokumentum, a Farkas Gyula rendőrbiztos által a románok kivonulásakor készített, s jelenleg az orosházi múzeumban őrzött vázlatos térkép. Lásd Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza, Történeti Gyűjtemény, 2018. 70.1. „Oláh vámhatár 1920. márc. 28-ig”. Lásd még Háborúból megszállásba. Fekete Sándor önéletírásának hetedik kötete (1918-1920). A kézírásos szöveget átírta, gondozta és sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Katona-Kiss Attila. Orosháza, 2019, 192. 41 Veress: Debrecen román megszállása... 29-30. Mikecz alispán 1919. október 22-én küldött tiltakozó levelet a belügyminiszterhez. Lásd Szab olcsv ár megye közönségéhez 7000-1920. K. számú tiszteletteljesjelentése... 94-97. 42 Gróf Somssich József külügyminiszter 1919. október 29-én az ország szuverenitásának megcsorbítása miatt jegyzékben tiltakozott Sir George Clerknél, a Legfelsőbb Tanács akkor Budapesten tartózkodó különmegbízottjánáL A jegyzéket közli Papers and documents relating to the foreign relations of Hungary. Volume I. 1919-1920. Eds. Prof. Francis Deák - Dezső Ujváry. Budapest, 1939, 51-54. 43 Harry Hill Bandholtz (1864-1925): amerikai vezérőrnagy, 1919. augusztus 5. és december 13. között a párizsi békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa által Budapestre akkreditált Szövetséges Ugyanazt másként: határozat helyett rendelet A tábornok tervezetének híre mindazonáltal a debreceniek és Mikecz István szabolcsi alispán útján hamar eljutott Budapestre,41 és a magyar kormány haladéktalanul gondoskodott arról, hogy az ezzel kapcsolatos „panasz” - bár meglehetősen torzult formában - a magyarországi szövetséges katonai misszióhoz is eljusson.42 Harry Hill Bandholtz 43 tábornok 1919. november 3-i naplóbejegyzéséből legalábbis 273
