Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Levéltártan - Csonka Laura - Dancz Vera: Közös útjaink. Levéltár-pedagógiai együttműködés a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár között
Közös útjaink kai egyenjogúsítását, továbbá az első világháborúban milyen szerep vállalást tanúsítottak. A kerettantervben a dualizmus témakörében dolgozzák fel a zsidóság emancipációját és részvételét a modernizációban. A dualizmus kora szobában e két kulcsfontosságú téma személyes, családi történeteken való bemutatásán túl az 1868-as zsidókongresszusról, az ezt követő ortodox és neológ szakadásról, kultúrtörténeti és vallástörténeti szempontból a zsidó házassági szokásokról, a tiszaeszlári vérvádról (mely a korszakban Európa figyelmét is egy kis szabolcsi falura irányította), valamint az erősödő antiszemitizmusra reagáló eszméről, a cionizmusról és Herzl Tivadarról tettünk közzé tartalmakat. A kerettantervben a második világháború témakörében jelenik meg a zsidótörvények, a deportálások, a holokauszt és a felelősök kérdése. Ehhez kapcsolódóan a Horthy-korszak szobában mutatjuk meg a zsidótörvényeket, azok háttérét, valamint egy konkrét példát is ismertetünk, mely a budapesti Madách Gimnázium zsidó osztályának 1940-es megszüntetéséről szól. Emellett a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásáról gondoskodni kívánó Országos Magyar Zsidó Segítő Akció tevékenységébe és a katonaköteles korú zsidó férfiakat érintő munkaszolgálat működésébe is betekintést adunk. A szobán belül külön alszobákban dolgoztuk fel a tragikus 1944. tavaszi, a vidéki zsidóságot érintő gettósítást és deportálást, az 1944 októberében hatalomra jutó nyilas kormányzat működését, társadalmi hátterét, a budapesti zsidóság sorsát, valamint az embermentők tevékenységét levéltári dokumentumok, adatbázisok és múzeumi tárgyak által. A Hazatérés című szobában azt kívántuk bemutatni, hogy a holokausztot túlélő zsidóságnak milyen lehetőségei voltak a társadalomba való visszailleszkedésre, mi várt a holokausztban elpusztított közösségek életben maradt tagjaira, mi történt a zsinagógáikkal, milyen védekezési stratégiákat választott a zsidóság, és mindezek mellett hogyan zajlott le a magyar holokausztban döntő szerepet játszó háborús bűnösök felelősségre vonása. A szocializmus késői évtizedeiben újjáéledő zsidó identitásba, a ma is aktív közösségek, szervezetek életébe is bepillantást kívántunk adni. A Közös útjaink című virtuális kiállítás létrehozásánál azt is kiemelten fontos szempontnak tartottuk, hogy sokrétű felhasználási lehetőséget nyújtson. Ügy véljük, hogy az önálló felhasználás mellett a kerettantervi kapcsolódás okán könnyen beépíthető a tanmenetbe a virtuális kiállítás egy-egy szobája, s lehetővé teszi akár csoportos, akár egyéni munkaformában a tananyag történelmi információkat hordozó dokumentumokból történő bővítését, árnyalását, az információszerzés és információgyűjtés készségének elsajátítását. Terveink között szerepel az is, hogy az intézmények saját, illetve közös online levéltár-pedagógiai foglalkozásokat szervezzenek a virtuális kiállítás egyes szobáihoz, melyeken a diákok, érdeklődők online formában tudnak részt venni, és a levéltár-pedagógusokkal közösen dolgoznak fel egy-egy témát a múzeumi tárgyak és levéltári dokumentumok segítségével az életkori sajátosságokhoz igazodva, interaktív elemekkel gazdagítva. 221