Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Levéltártan - Csonka Laura - Dancz Vera: Közös útjaink. Levéltár-pedagógiai együttműködés a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár között
Levéltártan ünnepeket tisztázzuk múzeumi tárgyakon keresztül. Részletesebben megismerhető a zsidó vallás egyik legnevesebb ünnepe, a Szombat {Sábát) a szertartási tárgyakon keresztül. Szintén felfedezhető a vallás legszentebb könyve, a Tóra és a tóratekercs díszítésére szolgáló tóradíszek. Emellett megjelenik a szobában a zsidó naptár és a fontos zsidó ünnepek, a Peszah és a Purim. Az öltözködés kapcsán megismerhető többek között az imaszíj és imasál, amelyek a mindennapi vallásgyakorlás fontos kellékei. A szobában a zsidóság megismeréséhez nélkülözhetetlen alapfogalmak is jelen vannak, mint a kóserság és a rabbi. A középiskolás korosztálynál a kerettantervben megjelenik a középkori város témakörnél a zsidóságnak a városiasodásban játszott szerepe, és szó van az antijudaista törekvésekről is. Ehhez kapcsolódóan alkottuk meg a Közép- és koraújkor szobát, amelybe a zsidóságnak a budai várba való letelepüléséről, jogállásáról, a budai zsidó közösségről, illetve annak egyik kiemelt vezetőjéről, Mandel Jakabról készítettünk tartalmakat. Emellett itt mutatjuk be az askenázi-szefárd rítus közötti különbségeket, mivel Buda 1541-es török elfoglalása után szefárd zsidók is érkeztek az Oszmán Birodalom területéről. Az együttélés terei címet viselő szobában egyes újkori zsidó közösségek (Pest, Pápa, Szeged, Tolna megye) példáin keresztül kívántuk bemutatni a 18. századtól folyamatosan beáramló zsidóság társadalmi beilleszkedési, integrációs folyamatát, leginkább a gazdasági kapcsolatokra, a lakhatási viszonyokra, a hitközségi és a mindennapi életre kitérve. A reformkor és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetét, az ebben a zsidóság szerepvállalását feldolgozó kerettantervi témakörhöz kapcsolódva készült el a Reformkor és részben a Vállvetve harcoltak szoba. A reformkor időszakában fogalmazódott meg az igény a magyarországi zsidóság társadalmi és gazdasági emancipálására, melynek eredményeként megszületettek 1840-ben azok a törvények, melyek a zsidók gazdasági érvényesülése előtt tágra nyitották a kapukat. A törvények mellett a zsidóság beilleszkedése kapcsán olyan múzeumi tárgyakat és levéltári dokumentumokat is megjelenítünk a szobában, melyek az asszimilációt választó neológia és a változtatásokat elutasító ortodoxia szétválásába, az új zsinagógák építésébe, azok belső liturgikus tereinek konfliktusoktól korántsem mentes kialakításába engednek betekintést. A középiskolások számára külön kiemeljük a zsidóság nyelvváltását és Lőw Lipót, a neológia emblematikus személyiségét, akinek életéről és munkásságáról egy külön alszobát állítottunk össze. Emellett az 1848 tavaszán az országon végigsöprő zsidóellenes megmozdulások hatására kezdeményezett zsidóösszeírások hátteréhez és Pápa város esetében a gyakorlati megvalósításhoz kapcsolódó dokumentumokat is gyűjtöttünk. A Vállvetve harcoltak szobában a hazai zsidóságnak az egyes háborúkban, forradalmakban játszott szerepének érzékeltetéséhez válogattunk anyagokat. Láthatóvá válik, hogy miként jelentek meg a napóleoni háborúk idején mint hadiszállítók, miként támogatták és álltak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ügye mellé, milyen tartalommal iktatták törvénybe a magyar zsidóság politi220
