Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Bariczné Fenyő Noémi: A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából
A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából tette el, ami még a mai napig is ott van a szucsevicai13 kalugyer14 kolostor templomában.15 A Moldvába menekült székelyek egy része letelepedett Tatroson16 és a többi, szanaszét már ott lakó csángók közé. Itt sínylődtek két éven17 át 1776-ig. 1775-ben Bukovinát a török szultán Mária Teréziának ajándékozta, mivel Galíciával határos volt, és Galícia már az Osztrák Birodalom tartománya volt.18 Bukovina egy különálló hercegség volt, melynek a területe 10 471 négyzetkilométer.19 A tatárdúláskor elnéptelenedett, olyannyira, hogy az osztrák kormány betelepítési akcióhoz fogott. Ahová vittek ruténokat, lengyeleket, németeket és mindenfajta népeket. És ekkor született meg az a gondolat, hogy a Moldovába menekült székelyeket valamilyen módon ki kell hozni. Ennek a végrehajtására a császárnő személyesen bízta meg gróf Hadik András tábornokot.20 A tábornok magához rendelte páter Mártonfi Mórt,21 az ezred papját, és utasítást adott neki, hogy szőlővenyigevásárlás címen menjen át Moldvába, és a bemenekült székelyeket gyűjtse össze titokba és hozza ki Bukovinába. Azért kellett titokban dolgozzon, mert nyíltan a moldvai hatóságok nem engedték volna ki a székelyeket. Nehéz volt Mártonfi Mórnak eredményt elérni, mert még csak két éve [!] telt el azóta, hogy az osztrákok 15 Románul: Sucevija. 14 Kalugyer = görögkeleti szerzetes. 15 A szerző által leírt fenti történet valótlan. A sucevijai kolostort valójában aló. század végén építtette a gazdag moldvai bojár család, Movilá. Tagjai közül leremia Movilá két ízben volt Moldva fejedelme (1595-1600; 1600-1606). 1587-ben feleségül vette a magyar nemesi családból származó Csomortány Erzsébetet, aki férje 1606-ban bekövetkezett halála után fiai trónutódlásáért harcolt. 1616-ban török fogságba került, és 1620 után hunyt el Konstantinápolyban. (Csomortány Erzsébet életének regényes történetét lásd C. Gane: Trecute vieti de doamne ^i domnife. Vol I. Ia§i, 1971, 139-168.) Az 1710-es évektől a török fennhatóság alatt álló két román fejedelemség - Moldva és Havasalföld - élére a szultán már nem a román bojárok közül nevezett ki fejedelmeket, hanem a konstantinápolyi görög tisztviselői karból válogatott, akiket ottani lakhelyük, a Fanar városnegyed után fanariótáknak neveztek. Igen gyakran váltogatták egymást, a kérdéses időszakban Grigore Callimachi (1761. május - 1764. március) volt Moldva fejedelme. 16 Folyó Moldvában, románul: Trotu§. 17 Tizenkét évig. 18 A Habsburg Birodalom Bukovinát Abdul Hamid török szultántól szerezte meg 1774-ben. Az addig Moldva északi részét alkotó terület 1786-ig katonai közigazgatás alatt működött. Ebben az évben önálló területként Galíciához csatolták, központja Csernovic (ukránul: HepHiBiji, románul: Cernáup) lett. A közigazgatás 1849-es újjászervezését követően koronatartományként (Kronland) igazgatták. 19 Más adatok szerint hozzávetőleg 10 444 négyzetkilométer. Gatti Beáta: Emlékezet, örökség, identitás: bukovinai székelyek néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz - Kulturális Antropológia Doktori Program, 55. 20 Hadik András (1710-1790): hadvezér, császári-királyi tábornagy, a bécsi Udvari Haditanács elnöke, Erdély kormányzója. A magyar telepesek behívását báró Splényi Gábor, a tartomány első kormányzója kezdeményezte. 21 Mártónffi Mór Antal (1739-1794): minorita plébános. 197
