Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Krisch András: A hűség „jutalma”. A németek kitelepítése Sopronból, 1946
A hűség „jutalma” - A németek kitelepítése Sopronból, 1946 tesítők maguk mögött tudhatták az evangélikus és katolikus egyházat, a városi tanácsot, illetve később a Szociáldemokrata Párt soproni szervezetét is. Az események fontos mozgatói között találjuk Házi Jenő fölevéltárost, a Katolikus Konvent elnökét, a Kisgazdapárt soproni szervezetének vezetőségi tagját, de felsorakoztak melléjük a város országgyűlési képviselői, illetve a város és vármegye főispánja is. Ez az erő próbálta minimális célként a népszavazási területen élő, magukat német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallókat mentesíteni. Ez ügyben több alkalommal jártak a fővárosban, hogy országos, reményeik szerint a végső döntésben meghatározó szerepet játszó politikusoktól valamilyen ígéretet csikarjanak ki, hiszen a legfontosabb döntések nem helyben születtek, hanem a fővárosban, ahol a koalíciós pártok között ekkor már kiélezett harc folyt. Hiába kaptak azonban Nagy Ferenc miniszterelnök részéről többször is ígéretet a magyar nemzetiségűek mentesítésére, illetve az egyéni elbírálásra, az ügyben irányadó, Nagy Imre, majd Rajk László által vezetett belügyminisztérium a kormányfő ígéreteiről nem tudott, a kormányfő pedig tényleges segítséget nem tudott nyújtani, a kitelepítések országosan a régi mederben zajlottak tovább. Csak idő kérdése volt, mikor kerül sor Sopronra. A helyi szinten indított mentesítési kísérletek nem jártak eredménnyel. A város nem kapott külön elbírálást.17 17 Krisch: A hűség „jutalma”... 79. 18 Uő: A soproni németek kitelepítése... 111. A kitelepítés A Náray József által vezetett III. számú kitelepítési kormánybiztosság megérkezése előtt Sopronnak előkészületként több feladatot is végre kellett hajtania. Egyrészt a városnak fel kellett készülnie a több száz fős, külön erre a célra megerősített kormánybiztosság fogadására, elszállásolására és a szükséges infrastruktúra biztosítására. A biztosság a lakosság felmérése miatt összeírást rendelt el, amelyet 1946. április 14-18. között hajtottak végre, a kitelepítendők vagyonát leltározták, illetve zár alá vették. Az összeírás elhúzódott, ezért a kormánybiztos Fábján Lajos polgármestert és a városvezetést tette felelőssé. A városvezető választáviratában kifejtette: a munkát nehezítette a városban állomásozó tízezer főnyi szovjet megszálló katona, továbbá a bombázások miatt sok lakosról nem lehetett megállapítani, hogy hova költözött, „egy falut zár alá lehet helyezni, de egy várost nem \ és „a 12 500 német anyanyelvű közvetlenül is érdekelt abban, hogy az összeírás ne sikerüljön Április 20-án reggelre a kitelepítés gyakorlati végrehajtásához látszólag minden előkészület megtörtént. A város zár alatt állt, életbe lépett a kijárási és szesztilalom, összeálltak a végrehajtáshoz szükséges bizottságok. Valójában azonban a legnagyobb káosz és fejetlenség uralkodott. A városra történetének legtragikusabb időszaka várt, a kitelepítés gyakorlati végrehajtása visszaélések és igazságtalanságok sorozatát hozta. Bár az emberek ezt még nem tudhatták, így is óriási nyugtalanság 183
