Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Krisch András: A hűség „jutalma”. A németek kitelepítése Sopronból, 1946
Emigráció, ki- és betelepítések Az evangélikus egyház püspöki kara is több beadvánnyal fordult a kormányhoz, rámutatva több igazságtalanságra. Mint írták, „bűnné tették a származási adottságot jelentő német anyanyelvet”. Kifogásolták, hogy a rendelet nem kategorizálja a bűnösséget, vagyis kollektiven esnek a németek büntetés alá. A kitelepítés nemcsak az evangélikus egyházra jár súlyos következményekkel, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagy veszteséget jelent, nem is beszélve arról, hogy a szomszédos államok Magyarország németséggel szemben alkalmazott ítélkezését veszik alapul nemzetiségpolitikájukban. Megemlítették Sopron Ausztriához való csatolásának veszélyét is, mert egy esetleges átcsatolás a helyi németség kérdését megnyugtatóan oldaná meg.15 15 HU-SEL-I.l.q. 50/1946. Az evangélikus püspöki kar miniszterelnökhöz írt levele, 1946. február 23. 16 HU-MNL-SL-XXIV.l. (28. d.) [Magyar Nemzeti Levéltár Györ-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. Közellátási szakigazgatási szakszervek, Belügyi igazgatás és rendészet szervei, Soproni Kitelepítési és Telepítési Bizottság iratai, 1945-1948. Házi Jenő: In memoriam! A soproni németek kitelepítésének ügye]. A kitelepítési rendelet eredeti szellemben való végrehajtása esetén Sopron háború utáni szétzilált társadalmának (lakosainak száma 1945-ben kb. tízezerrel kevesebb volt, mint az 1941-es népszámlálás alkalmával) egyharmada-egynegyede érezhette magát érintve. Mindez aggodalommal töltötte el a soproniak széles rétegeit. A helyi közösségek politikai és gazdasági érdekei mindig fontos szerepet játszottak a német mentesítési törekvésekben. Ilyenkor olyan sajátságokra hivatkoztak, amelyek szerintük egyértelmű bizonyítékai a németek nemzethűségének. A társadalom helyi csoportjai a német kitelepítés ügyét általában másként látták, mint a központi államhatalom. Nem történt ez másképp Sopronban sem. 1946 januárjában a soproni evangélikus egyház a katolikussal közösen feliratban fordult Tildy Zoltán miniszterelnökhöz, ebben felhívták a figyelmet az 1921-es népszavazásra, illetve a németek gazdasági erejére. A felirat utolsó bekezdése így hangzott: „Mivel az a meggyőződésünk, hogy a német, de egyéb idegen anyanyelv megvallása is Magyarország ezeréves hagyománya szerint nem lehet bűn és ez büntetést nem vonhat maga után, ez okból alulírott soproni rk. és ev. hitközségek azzal a kéréssel fordulnak Miniszterelnök Úrhoz, hogy a vonatkozó rendeletet változtassa meg olyan értelemben, hogy mindazok a német anyanyelvű magyar állampolgárok, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat, minden további igazolás nélkül mentesíttessenek az áttelepítés alól, ha pedig országos viszonylatban ez az indokolt kérésünk nem lenne bármi okból teljesíthető, úgy Sopron városára és környékére nézve a felhozott indokok alapján feltétlenül rendeltessék el, mint megérdemelt jutalom az 1921. évi népszavazáskor tanúsított államhüségfejében. ”16 Néhány nap múlva a soproni városi tanács hasonló hangnemben fogalmazta meg a belügyminiszternek írott memorandumát. Ezzel egy több hónapos mentesítési kísérletsorozat vette kezdetét, amely élére a helyi Kisgazdapárt állt, de a men- 182
