Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Krisch András: A hűség „jutalma”. A németek kitelepítése Sopronból, 1946
A hűség „jutalma” - A németek kitelepítése Sopronból, 1946 Sopronra, a „civitas fidelissima ”-ra még a két világháború között is mint kétnyelvű városra tekinthetünk. A település a Trianon utáni Magyarország legnagyobb német többségű városa maradt, bár ez a többség 1941-re a hivatalos magyar statisztika szerint már elolvadt. Az 1941-es népszámlálás nemcsak a soproni, hanem a magyarországi németek számára is sorsdöntő volt, ez szolgált ugyanis alapul a világháború utáni német kitelepítéshez. Három sikeres területi revízió után nemcsak az anyanyelvet, hanem a nemzetiségi hovatartozást is felmérték. Míg az anyanyelv bevallására objektív adatként tekinthetünk, addig az utóbbit nagyon sok tényező (politikai hangulat, nemzetiségi sérelmek) befolyásolhatta. Mentesítési kísérletek és kudarcok 1945 decemberében a Nagy Imre belügyminiszter által a magyar koalíciós kormány elé terjesztett kitelepítési rendelet a teljes hazai németségre kimondta a kollektív bűnösséget. így lehetőség nyílt a magyarországi németség kitelepítésére, még azokéra is, akik az 1941-es népszámlálás alkalmával a német anyanyelv mellett magyar nemzetiséget adtak meg, ami még a korabeli magyar politikai felfogás szerint is a magyarsággal való sorsközösség vállalását jelentette. Bűnös volt az is, aki nem volt aktív ellenálló, vagyis aki a háború alatt nem volt tagja valamely demokratikus pártnak. Olyan bűnökért vontak felelősségre embereket, amelyek az elkövetéskor nem számítottak annak - írta Mindszenty József esztergomi érsek egy pásztorlevelében.8 8 Krisch: A soproni németek kitelepítése... 15. 9 Lackner Kristóf (1571-1631): Sopron polgármestere, országgyűlési követe. Szerteágazó tudományos és művészi tevékenységet fejtett ki, sokat tett az evangélikus gyülekezetért. 10 Dobner Nándor (1659-1730): több ízben városbírónak és polgármesternek választották, a város követeként az országgyűléseken kiállt a protestáns vallásszabadságért. 11 Kolbenheyer Mór (1810-1884): evangélikus lelkész, sokat tett a soproni evangélikus tanítóképző megalapításáért. Németre fordította többek között Arany Toldi-trilógiáját. Tevékenységét az uralkodó 1877-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével ismerte el. 12 Rösch Frigyes (1832-1923): városi képviselő és gyülekezeti presbiter. Ö alapította meg az országban elsőként a helyi Torna- és Tűzoltó Egyesületet. Ferenc József 1887-ben Rösch Frigyes tűzoltó parancsnokot koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. 13 Altdörfer Viktor (1860-1940): kiváló zongora- és orgonaművész, a soproni gyülekezet kántora. 14 HU-SEL I.l.i. 7/1946. [Soproni Evangélikus Levéltár. A soproni evangélikus egyházközség elnöki tanácsának 1946. január 7-i bizalmas ülésének jegyzőkönyve]. A soproni evangélikus egyházközség elnöksége már január 7-i ülésén tárgyalt a kitelepítési rendeletről. Különösen a németség kollektív büntetését látták aggasztónak, mivel ez súlyosan fogja érinteni az evangélikus gyülekezetei, azt a gyülekezetei, amely Lackner Kristófot, 9 Dobner Nándort,10 Kolbenheyer Mórt,11 Rösch Frigyest12 vagy Altdörfer Viktort 13 adta a hazának.14 181
