Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt (az Angliai Magyar Tanács feloszlatta magát 1945-ben). A tengerentúlon is volt változás: a Harcot Vámbérynek meg kellett szüntetnie, mivel az Egyesült Államok demokratikus országnak ismerte el Magyarországot, ezért már egy új lap alapításához kért apanázst a State Departmental." Ezek alapján feltételezhető, hogy a csehszlovák kormány időközben folyóirat híján megvonta támogatását Vámbérytől. Összegzés A második világháború kezdetén a nyugati csehszlovák és magyar emigráció is szervezetien volt, de a csehszlovákoknál egy lineárisnak nevezhető szervezési folyamat zajlott le, amelyben nagy szerepet vállalt Edvard Benes korábbi államfő. A magyar emigráció egységesülését főleg ideológiai, de nem elhanyagolható mértékben személyi ellentmondások is nehezítették. A londoni és az egyesült államokbeli emigráns csoportok meglehetősen eltérően viszonyultak a csehszlovák félhez, amely leginkább Károlyi Mihályt fogadta el, majd támogatta az érdekegyezések miatt: Magyarország demokratizálása és a közép-európai föderáció szükségességének hangoztatása mindkét félnél hangsúlyosan szerepelt. Főleg Eckhardttól tartott a csehszlovák és a progresszív magyar emigráció, benne ugyanis a hivatalos budapesti vezetés ügynökét látták. Mivel az Egyesült Államokban letelepedett magyarság döntő többségét képviselő Amerikai Magyar Szövetség Eckhardtot támogatta a sajtójával, az ellenoldal csehszlovák segítséggel médiakampányt indított. A folyamat eredményeként Eckhardtot sikerült visszavonulásra kényszeríteni. A csehszlovák emigráció Károlyi adásidőhöz jutása miatt a BBC-nél is nyomást gyakorolt, azonban elképzelhető, hogy nem Hubert Ripka levelei hozták meg a fordulatot, hanem Nagy-Britannia érdekei: az adások hangvételének megváltoztatásával is próbálták sürgetni a Kállay-kormányt a kiugrás előkészítésére. Nem meglepő módon Magyarország német megszállását követően a BBC már semmiben sem akadályozta az Angliai Magyar Tanács közleményeinek sugárzását. A brit érdekek említése kapcsán érdemes rámutatni: bár Károlyi megbízott a csehszlovák vezetőkben, elfogadta támogatásukat, az utóbbiak leginkább saját céljaik teljesítéséhez használták fel őt és mozgalmát. Erre példa, hogy a második világháború alatt a csehszlovákok szemében „veszélyes” személyként felbukkanó Eckhardttal is jórészt Károlyi amerikai híveinek segítségével sikerült leszámolni. Arra, hogy a Prágába visszatérő csehszlovák vezetők számára a német és magyar nemzetiségűek megbüntetése fontosabb volt, mint a második világháború idején kommunikált jó viszony szükségessége a majdani demokratikus Magyarországgal, a kassai kormányprogram IV. pontja a példa. Ebből is látszik, hogy a ségét fejezte ki, amiért a volt államfő még nem tért haza. Hajdú: i. m. 492-493. 99 Kádár Lynn: i. m. 116. 177
