Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Emigráció, ki- és betelepítések vezetője mikrofonhoz juttatásának célja egyrészt az lehetett, hogy Károlyi gondolatait minél többen - akár Magyarországon is - megismerjék. Másrészt, ha csak őt lehet hallani az éterben, akkor olybá tűnhet, mintha az övé lenne a vezető szerep a magyar emigrációban. Utóbbira utal, miszerint Eckhardt Tibornak Sumner Welles többször is megígérte, hogy műsoridőhöz jut, azonban amikor konkrétan felkérték a politikust, hogy egy rövidhullámú adónál működjön közre, a washingtoni külügyminisztérium leállította a kezdeményezést. Eckhardt a lépés mögött a csehszlovák emigrációt vélte felfedezni a háttérben.80 80 Eckhardt: i. m. 207. 81 Uo. 155. 82 Kellner: i. m. 208-209. 83 Beretzky Ágnes: Scotus Viator és Macartney Elemér. Magyarország-kép változó előjelekkel (1905- 1945). Budapest, 2005, 123. 84 Dokumenty ceskoslovenské zahranicní politika v roce 1942. B/3/2. Ed. Jan Nëmecek et al. Praha, 2015, 52-55. 85 Beretzky: i. m. 125. Eckhardt meglátása szerint már 1941-ben is Károlyinak és elvbarátainak kedveztek a BBC-nél.81 Az Angliában élő Kellner György azonban másként látta a helyzetet: visszaemlékezésében arról írt, hogy a BBC túlságosan megértő volt az ellenséges oldalra kerülő Magyarországgal, sőt Eckhardtot is dicsérték, míg Károlyi Mihálynak és szervezetének nem adtak teret. Ennek okát abban látta, hogy az adónál dolgozó magyarok korábban még a londoni magyar követség ajánlásával jutottak munkához.82 A két magyar emigráns merőben eltérő álláspontja között nagyjából félúton található meg a BBC által követett vezérelv: korlátozni kellett Magyarország háborús szerepvállalását, amelyhez meg kellett nyerni a németellenes erőket Magyarországon. Ez a csoport azonban nem volt felbontható a kormánypártiellenzéki tengelyen, így a legitimisták, konzervatívok, kommunisták és szocialisták számára is elfogadható műsort kellett sugározni.83 A csehszlovák emigráns kormány is kiemelt figyelmet szentelt a BBC magyar adásainak. Hubert Ripka részletes jegyzékkel fordult 1942 nyarán Philip Nicholshoz, a csehszlovák kormány mellé delegált brit követhez, amelyben kifejtette, hogy a BBC adása továbbra sem szól elítélően az antidemokratikus és revizionista szólamokat megütő magyar kormányzatról. Nichols válaszában tömören annyit reagált, hogy a kritizált adások minden tekintetben a szövetségesek, így Csehszlovákia céljait is szolgálják.84 1943 júliusára végül célt ért a csehszlovák emigráció, és megváltozott a rádió magyar műsorainak jellege.85 Elképzelhető azonban - Nichols említett válaszának hangvétele alapján -, hogy az angol vezetés a „hungarofil” adások leállásával is jelezni kívánta: a Kállay Miklós vezette magyar kormánynak fel kell adnia a halogató magatartást, és nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a háborúból való kiválásá174
