Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt ra. Budapest számára további „jel” volt, hogy 1943. július 10-én kezdődött a szövetségesek szicíliai partraszállása, ami végső soron azt eredményezte, hogy Olaszország összeomlott és kilépett a háborúból. Csak ezt követően indultak be a feltétel nélküli megadás elfogadásáról szóló tárgyalások az angol és a magyar fél között Isztambulban.86 86 Joó András: Kállay Miklós külpolitikája: Magyarország és a háborús diplomácia, 1942-1944. Budapest, 2008, 55-56. 87 Kellner: i. m. 214. 88 A szervezet működéséről részletesebben lásd Varga: i. m. 152-175. 89 Károlyi már a visszaemlékezésében ír arról, hogy a világháború vége felé csalódottan vette tudomásul, miszerint Benes elfordult a dunai konföderációtól. Az alakuló gyűlésen tett kijelentése is erre utalhat, amikor Csehszlovákia müncheni döntés előtti határairól beszélt. Károlyi: Hit, illúziók nélkül... 396. 90 AMZV LA Obycejné, Politické zprávy, Madarskÿ referát, krabice 420. Az Angliai Magyar Tanács alapító ülése. 9958/44. 91 Károlyi Mihály levelezése. N. kötet. Szerk. Hajdú Tibor. Budapest, 2003. 58. A BBC nagyobb teret adott Károlyinak, azonban csupán Magyarország német megszállása, 1944. március 19. után érte el a kívánt „áttörést”. A megszállás az angliai magyar emigrációra is hatással volt: létrejött egységes szervezetük, az Angliai Magyar Tanács. Ennek előzménye nemcsak a megszállás, hanem a moszkvai emigrációjában tevékenykedő Rákosi Mátyás üzenete is volt; Rákosi ugyanis a Londoni Magyar Klubnak még 1943 végén megüzente: egyezzenek ki Károlyival. Ennek nyomán 1944. március 15-én a szervezet csatlakozott az Üj Demokratikus Magyarországért Mozgalomhoz.87 A megszállás pedig „rásegített” arra, hogy a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesületével megszülessen a megegyezés.88 1944. április 24-én rendezték meg a Tanács alapító ülését, ahol a beszédet mondó Károlyi Mihály csehszlovák viszonylatban elmondta: a szláv orientáció szellemében mind Csehszlovákiával, mind Jugoszláviával keresni fogják az együttműködést. Kijelentette, hogy Csehszlovákia München előtti határait kell elfogadni,89 ami azonban saját meglátása szerint sem jó megoldás. Felidézte egyben Jan Masaryk egy korábbi beszédét, aki azt fejtette ki, hogy egy demokratikus Magyarországgal Csehszlovákia hajlandó lenne területekről egyeztetni.90 A csehszlovák és a magyar emigránsok kapcsolata a második világháborút követő időszakban 1944-1945 fordulója kevés újdonságot hozott a csehszlovák-magyar emigránsok viszonyában. Károlyi 1945 februárjában Beneshez írt levelében ismét kiemelte, hogy a demokratikussá váló Magyarországgal Csehszlovákia együtt tud majd működni. Egyben felkérte, hogy segítse a magyar demokrácia kiépülését.91 Hajnal Jenő emigráns újságírónak írt levelében számolt be arról, hogy a hetvenedik születésnapjára rendezett ünnepségen Hubert Ripka ismét megerősítette: ha a magyar175
