Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Emigráció, ki- és betelepítések és személyes problémák miatt. Sok esetben például az is nehézséget okozott, hogy az adott csoport miként vélekedett a csehszlovák emigrációról. Károlyi Mihály még évek múltán is úgy ítélte meg a Londoni Magyar Klubot, hogy az „zömmel soviniszta magyarokból és szlovákokból állt” 25 valamint „robotembereknek” nevezte a tagokat, amiért ragaszkodtak a moszkvai kommunista emigráció iránymutatásaihoz.26 Hozzátette azt is: „előállt az a paradox helyzet, hogy a volt horthysták és a kommunisták »hazafias« alapon szövetkeztek mozgalmam ellen” 27 Zsilinszky Antal ugyanakkor úgy vélekedett Károlyiról, hogy jó összeköttetései vannak az angol Munkáspárt és a csehszlovák emigráció felé, azonban a húsz éves emigrációja alatt időben (és térben is) eltávolodott a magyarországi közügyektől, a neve pedig odahaza negatív konnotációval forog a közbeszédben.28 25 Megjegyzendő, hogy Károlyi második emigrációja idején, az 1950-es években készült emlékiratában az 1945 utáni magyarországi események negatív tapasztalatai miatt írhatott kritikusan a londoni kommunistákról is. Károlyi: i. m. 389. 26 Uo. 400. 27 Uo. 389. 28 Kellner: i. m. 115. 29 Varga: i. m. 153. 30 Nagy Iván: A magyarok száma az Egyesült Államokban. Magyar Külpolitika, 1938. 6. sz. 13. 31 HU-MNL-ZML-IV.433. [Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára, Megyei törvényhatóságok, Egyedi iratok gyűjteménye. Eckhardt Tibor levele a Kisgazdapárt vezetőihez, No. 5183.]. 32 AMZV LA 1939-1945, Diplomaticky sbor ZŰ cizí Madarsko, krabice 185. Magyar szervezetek az Egyesült Államokban. 27274/44. 33 HU-MNL-ZML-IV.433. No. 5183. A széthúzó csoportok nagy tömegbázisra azonban éppen Angliában nem számíthattak. Nagyjából ötezer fős volt a szigetországi kolónia,29 amelynek tagjai nagyrészt az első világháborút követően érkeztek - szemben az amerikai magyarokkal, akik sok esetben már több generációs múlttal rendelkeztek új hazájukban. Az Egyesült Államokban élő magyarság létszáma nagyjából százszorosa volt az angliainak: legalábbis a Magyar Revíziós Liga lapja, a Magyar Külpolitika az elérhető statisztikai adatok alapján 538 ezerre becsülte a számukat.30 Legnagyobb szervezetük az Amerikai Magyar Szövetség, legnagyobb lapjuk pedig az Amerikai Népszava volt. Az Egyesült Államokban élő magyarság döntő többsége a Szövetséget támogatta: Eckhardt Tibor 1943-ban arról írt, hogy a félmilliós tagság az állampolgárságot nyert helyi magyarság 85 százalékát tömöríti.31 1944-ben a csehszlovák külügyminisztérium is hasonló számokat közölt: beszámolójuk szerint a szervezetet a helyi magyarság 80 százaléka támogatta, nagyjából 500 ezer fő.32 Ezek alapján nem véletlenül írta Eckhardt Tibor 1943-ban, hogy a Magyar Revíziós Liga megkönnyítette munkáját a tengerentúlon azzal, hogy korábban népszerűsítette a revíziós törekvéseket.33 Jászi Oszkár is hasonló véleményen volt, igaz ez az ő szemében negatívumot jelentett: szellemileg elmaradottnak nevezte 166
