Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt többségüket, akiket könnyen ki tudtak használni a „horthysta és kommunista” ügynökök.34 A Károlyi mellett kiálló két amerikai progresszív csoport csupán a helyi magyarság maradékára támaszkodhatott. 34 Amerikai magyarok a második világháború első éveiben. Részletek Vince Sándor levelezéséből. Közli Varga Lajos. Múltunk, 2000. 3. sz. 204. 35 Károlyi és Jászi csehszlovákiai tartózkodásáról lásd Károlyi: Hit, illúziók nélkül... 213-227.; Litván: i. m. 182-193. 36 Szüllő Géza a csehszlovák nemzetgyűlés képviselője, 1938-ban, az első bécsi döntés után a magyar felsőház tagja volt. 37 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyar ország külpolitikája, 1936-1938. 2. kötet. Összeáll. Ádám Magda. Budapest, 1965, 159. 38 Dokumenty B/l... 436. 39 Jászi 1942-ben Milan Hodzával is találkozott, azonban a volt csehszlovák kormányfő már a politikai emigrációból kiszorultan, betegen érkezett meg az Egyesült Államokba, ahol már nem számított jelentős aktornak. Litván: i. m. 402. Kapcsolat a csehszlovák és magyar emigránsok között: hasonlóságok és eltérések Röviden elmondható, hogy a Londoni Magyar Klub a Csehszlovák Kommunista Párton keresztül kötődött a csehszlovák emigrációhoz, míg Károlyi Mihálynak vagy éppen Jászi Oszkárnak személyes kapcsolata volt annak vezetőivel. Eckhardt Tibor kifejezetten ellenséges viszonyban állt velük, míg a Zsilinszky-féle szervezet a csehszlovák emigráció szempontjából nem képviselt jelentős erőt, igaz, alaposan ismerték a csoportosulást. Erre utal, hogy számos olyan jelentés futott be a csehszlovák külügyminisztériumhoz, amely az utóbbi tömörülés ügyeit mutatta be. Az említett személyes kapcsolatok, ismeretségek egyes esetekben meglehetősen régre nyúltak vissza: 1919-1920 között Károlyi Mihály és Jászi Oszkár is Csehszlovákiában tartózkodott, ahol Tomás Garrigue Masaryk államfő, valamint a külügyminiszter, Edvard Benes is többször fogadta őket.35 Eckhardtot, ha nem is személyesen, de jól ismerhette Benes a hozzá befutó információk alapján. 1936- ban Esterházy Jánosnak, az Egyesült Magyar Párt vezetőjének már államfőként arról beszélt, hogy Eckhardt „reális ember, akinek volt bátorsága a magyar parlamentben rámutatni arra, hogy Szüllönek36 több joga van Csehszlovákiában, mint neki Magyarországon.”37 Juraj Sláviknak, a lengyel emigráns kormányhoz delegált követnek 1940 tavaszán Tadeusz Kunicki lengyel diplomata javasolta, hogy a csehszlovák fél tartsa fenn a kapcsolatot egy „B.C.D.” elnevezésű magyar csoporttal, amelynek tagjai többek között Bethlen István és Eckhardt Tibor, és akik más külpolitikai álláspontot képviselnek, mint a hivatalos vezetés.38 A második világháború alatt a korábbi személyes kapcsolatok sem haltak el: Benes amerikai tartózkodása alatt egy clevelandi előadás apropóján találkozott ismét Jászival.39 Benes „igen melegen üdvözölte” Jászit, és rövid beszélgetésük során reményét fejezte ki aziránt, hogy a jövőben is „egy irányban fognak 167
