Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt Magyarok Amerikai Szövetsége néven alakult meg 1941. szeptember 25-én.18 Ez a tömörülés azonban nem maradt egységes. Károlyi Mihály vezetősége kapcsán kitört egy belső vita,19 amelynek eredményeképpen a radikálisabb „chicagóiak”, élükön Moholy-Nagy László képzőművésszel, 1942-ben kiléptek, és saját mozgalmat alapítottak Magyar-Amerikai Demokratikus Tanács néven, élére Károlyi Mihályt választották tiszteletbeli elnöknek.20 18 Litván György: Jászi Oszkár. Budapest, 2002, 394. 19 1942 novemberében maga a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetsége is kettévált. Az anyaszervezet ezt követően az egyesült államokbeli honossággal bíró magyarok tömörülése, míg az Új Demokratikus Magyarországért a magyar állampolgársággal rendelkezőké volt. Délamerikai Magyarság, 1942. 1966. sz. 3. 20 Károlyi Mihály levelezése. IV/B kötet. Szerk. Hajdú Tibor - Litván György. Budapest, 2015, 626. 21 A helyzet fintora, hogy nemcsak Eckhardtot, hanem Vámbéryt is ugyanazon minisztertanácson fosztották meg állampolgárságától 1941. október 8-án. HU-MNL-OL-K 27 [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Miniszterelnökségi levéltár, Minisztertanács, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1941. október 8.]. 22 Eckhardt: i. m. 170. 23 Eckhardt visszaemlékezésében ennek okát abban látta, hogy Vámbéry ugyan megígérte az együttműködést, ám hamarosan már ellene írt egy cikket. Eckhardt: i. m. 170-171. Faludy György ugyanakkor úgy emlékezett, hogy valójában Eckhardt utasította vissza Vámbéry együttműködési javaslatát. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Budapest, 1998, 162. 24 A kiáltvány teljes szövegét közli Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei, 1941-1972. Budapest, 2006, 213-214. Jászi és Vámbéry „ellenpontja”, Eckhardt Tibor csupán 1941-ben kezdte meg tengerentúli tevékenységét. Azonban mégsem tudta a bizalmi ember szerepét betölteni, mivel Teleki Pál utódja, Bárdossy László tengelybarát külpolitikát folytatott, továbbá a kormány 1941 őszén megfosztotta magyar állampolgárságától,21 így kaphatott egy erős utalást arra nézve, hogy nem számítanak szolgálataira Budapesten. Eckhardtra nem véletlenül esett a választás: többször járt az Egyesült Államokban, és kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett helyben. Utolsó kiutazása előtt 1940-ben járt a tengerentúlon, ahol az 1938-ban emigrált Vámbéry próbálta rávenni a kintmaradásra és a majdani együttműködésre.22 Ez utóbbi azonban egy évvel később sem valósult meg.23 Eckhardt végül 1941. szeptember 27-én közzétette mozgalmának kiáltványát, így a Független Magyarországért Mozgalom is működni kezdett.24 Az előbbiekben említett szervezetek főleg társadalmi, tájékoztató tevékenységet végeztek: lapokat adtak ki, vezetőik megszólaltak a fogadó ország (illetve más emigráns csoportok) médiumaiban, előadóesteket tartottak (ezeken gyakori téma volt Magyarország és a Kárpát-medence jövője), ünnepségeket szerveztek. A londoni tömörülések a rendezvényeikre gyakran meghívták a rivális mozgalmak vezetőit is - annak ellenére, hogy együttműködésükről bajosan lehetett szó ideológiai 165