Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Somorjai Ádám OSB: Mindszenty hercegprímás a csehszlovákiai magyarság védelmében, 1945-1948. Vatikáni iratok alapján
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok választotta a bíboros ezt a különös továbbítási formát?80 Talán azért, hogy így informálja kormányát, miszerint ő azonnal értesítette az Apostoli Szentszéket.81 Majd Tardini fölvetette, ha nem tesznek semmit, más szavakkal: ha a UOsservatore Románéban nem jelenik meg semmi, az előnytelen lesz a bíborosra és előnytelen lesz az Apostoli Szentszék tekintélyére. Ezért tenni kell valamit. Tar dini azt is megemlítette, hogy lehetne írni Prágába (értsd: az internunciusnak) és lehet írni a bíborosnak (értsd: Mindszentynek), hogy további információt kérjenek. Továbbá, hogy a UOsservatore Románéban valamit meg kellene jelentetni. Még egyszer kifejezte perplexitását: „én azt sem tudom, hogyan”. Barbettát ily módon szolicitálta, hogy segítsen neki.82 Ugyanazon a lapon „B” betűvel szignált másnapi, december 9-i írásos följegyzés, itt a Csehszlovákiával foglalkozó referensre gondolhatunk, Bafilére, aki megvédi Barbettát.83 Tar dini tanácstalanságát az is okozhatta, hogy Barbetta nyolc nappal azt megelőzően, november 30-án készült emlékeztetőjében kifogásolta, hogy Mindszenty tiltakozását rögtön az angol sajtóban lehet olvasni.84 A Catholic Herald mellékelt november 29-i száma85 ugyanis ismertette Mindszentynek Griffin bíboroshoz küldött táviratát, amelynek szövege a fenti távirat összefoglalása.86 A Vatikáni Államtitkárságra más informátortól is megérkezett Mindszenty táviratának szövege. Időrendben első Barcza György volt szentszéki követ levele, aki svájci otthonából, ahonnan magányszemélyként fenntartotta korábbi hivatali kapcsolatait és a vatikáni források szerint rendszeresen informálta Montinit, megküldte a táviratot.87 December 11-én kelt jelentésében pedig 80 Az Államtitkárságon ezt megelőzően ahhoz szoktak hozzá, hogy Luttor Ferenc, a szentszéki követségi ügyvivő továbbítja a levelet, mint ahogy ez 1946. december végéig történt. Az olasz államnál akkreditált magyar követség tehetett ugyan szívességet, de ez nem a megszokott módja volt a diplomáciai kapcsolattartásnak. 81 Tardini kézírásos följegyzése, folytatás: AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 200, f. 767r. 82 Tardini kézírásos följegyzése, folytatás: f. 767n. 83 B[afile(?)] kézírásos följegyzése, folytatás: AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 200, f. 767r. 84 Barbetta 1946. november 30-án kelt „AE” 9076/46. ikt. sz. emlékeztetője, lásd uo. f. 769. Barbetta itt vetette föl a Tardininál ismétlődő gondolatot, miszerint meg kellene kérdezni a prágai internunciust, ezen túl pedig, hogy diplomáciai úton kell érdekelődni a csehszlovák kormánynál, uo. Tardini följegyzése Barbetta távollétében történt, mert december 1-től, tehát az emlékeztető elkészültének másnapjától lelkigyakorlatok címen távol volt a hivataltól, lásd uo. 85 Az iratokból nem derül ki, hogyan érkezhetett egy november 29-i londoni lap újságkivágása az Államtitkárságra úgy, hogy másnap már az illetékes referens feldolgozza azt. 86 Iktatószáma: „AE” 9182/46., jelzete: AA.EE.SS. Cecosl, Pos. 200, f. 768. 87 Barcza György, 1927-1938 között Magyarország szentszéki követe Vevey-La Tour, Villa Rollin, Route de Chailly 2. sz. alatti lakásából Montinihoz, 1946. december 6-án kelt 5. sz. levele, iktatószáma: „AE” 9944/46. Jelzete: AA.EE.SS. Ungh, Pos. 129, f. 62. Mellékletben az 1946. november 23-i dátumú távirat franciául. Barcza megjegyzése a francia fordítás végén: „Mindszenty bíborosnak ezt a felhívását közölték a magyarországi polgári lapok. A szocialista és kommunista lapok ignorálták.” Uo. ff. 63rv. Barcza november 29-én is informált a hercegprímás egyik budapesti szentbeszédéről vonatkozó ügyben, lásd AA.EE.SS. Ungh, Pos. 129, ff. 535rv, 536. 144
