Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből
„Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni” ekkoriban még zágrábi olvasókanonokként tevékenykedő Brodarics István. A végakarat szövege a Brodaricsot említő rendelkezésnél túllép neve és a neki kiutalandó összeg tárgyilagos közlésénél; a püspök ugyanis fontosnak tartotta leírni, hogy annak ellenére hagy örökül 50 forintot az olvasókanonoknak, hogy „erre lelkiismerete semmiképpen nem kötelezi, miután jogosan vádolta meg öt a néhai [zágrábi kanonok - K. V.], Sziszeki Pál mester pénzének ellopásával.” Lukács itt arra a néhány évvel korábbi, 1505-ös ügyre utal, amelyben Brodaricsot sikkasztással gyanúsította meg.53 53 Az ügy részleteire, valamint Szegedi Lukács és Brodarics viszonyára lásd Kasza: i. m. 1190., 1192., passim. E munka további részében sem vállalkozom a végakarat többszempontú elemzésére, mindazonáltal a végrendelet nagyobb tartalmi egységeinek felvázolásával, valamint néhány megjegyzés erejéig szeretnék rámutatni az iratban rejlő, a történeti - és művészettörténeti - kutatás által kiaknázható és kiaknázandó lehetőségekre. A végakaratban a zágrábi püspök a szokásos végrendeleti formulák után az általa alapított Szűz Mária-oltár előtt jelölte meg sírhelyét. A temetkezés helyét illető előírás után rögtön a királynak rendelt javak - 2000 forint készpénzben, egy legalább 20 márkát tartalmazó (in se continentem) vizesedény mosdótállal és két jó kupa - felsorolása következik. Lukács kifejezte abbéli reményét is, hogy halála után a király, aki saját aláírásával hitelesített (!) oklevelével már megerősítette a végrendeletet (per litteras suas cirogrofo [!] proprio consignatas), nem gördít akadályt annak végrehajtása elé. Ezek után két rövid bejegyzés következik - Lukács Bakóc Tamás bíborosra három, Szatmári György pécsi püspökre két kupát testál -, majd elkezdődik a zágrábi egyházra hagyott javak hosszas elősorolása: a zágrábi egyház építésére szánt 4000 forinton kívül az egyházra hagyta püspöki infuláját, pásztorbotját, egy drágakövekkel díszített aranykelyhet, egy ugyancsak drágakövekkel ékesített arany csóktáblát (pax), egy ékkőberakásos, aranyláncon függő, szintén aranyból készült (mell)keresztet, három aranygyűrűt (egy smaragddal, egy zafírral és egy rubinttal ékesítettet), két nagyobb, aranyozott ezüst gyertyatartót, egy kisebb vizesedényt mosdótállal, egy aranyozott ezüst szenteltvíztartó edényt szenteltvízhintővel, két aranyozott ezüst misekancsót, egy ezüst ostyatartót, egy oltárterítőt, egy palástot, két dalmatikát és négy nagy szőnyeget a kórus díszítésére. A végrendeletben a zágrábi egyházra testált tárgyak egy része a szakirodalom alapján azonosítható a mai napig a zágrábi székesegyházi kincstárban (Riznica Zagrebacke Katedrale) őrzött, Szegedi Lukácshoz kötött kincsekkel. Sőt, jelen írásnak külön aktualitást ad, hogy e műtárgyak egy része a püspök sírkövével együtt az Ars et Virtus. Horvátország-Magyarország: 800 év kulturális öröksége című időszaki 13
