Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok kiállítás miatt éppen Magyarországon van, és Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető.54 54 A kiállítás 2020. szeptember 24 - november 22. között a zágrábi Klovicevi Dvori Galériában volt látható, 2021. december 16-tól 2022. március 15-ig pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban. 55 Hrvatski Povijesni Muzej, Zagreb, HPM/PMH-6732 sz. 56 Az Ars et Virtus kiállítási katalógusa a sírkövet még ebben az erősen csonka állapotában örökítette meg. Ars et virtus. Horvátország - Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége. Szerk. Marina Baragic - Dragan Damjanovic et al. Budapest, 2020 (a továbbiakban: Ars et virtus), 356. 57 A sírkő tárgyleírásának információja az Ars et virtus kiállításról. 58 Riznica zagrebacke katedrale: M 118. Lásd még Riznica zagrebacke katedrale. Eds. Zdenka Munk étal. Zagreb, 1987, 71., 156. 59 Uo. M 125, M 126. 60 Arijana Koprcina: Az aranyművesség és az aranyművesek megbízásai a horvát-magyar kulturális és politikai fúzió kontextusában. In: Ars et virtus... 168-171. 61 Vö. Végh Gyula: Jegyzetek a magyarországi püspökök címereihez. Második, befejező közlemény. Turul, 49. (1935) 3-4. sz. 66. Szegedi Lukács címerére újabban lásd Krasanka Majer Jurisic - Iván Jengic: Kameni grb biskupa Luke: povijesnoumjetnicka analiza i restauratorski radovi. Godisnjak zastite spomenika kulture Hrvatske, 37-38. (2013/2014) 173-182. 62 Mikó Árpád: Riznica Zagrebacke katedrale. Zagreb, Muzejski prostor 1983. [Recenzió.] Művészettörténeti Értesítő, 33. (1984) 192. Az aktualitás okán itt célszerű szót ejteni a püspöknek a Horvát Történeti Múzeumban {Hrvatski Povijesni Muzej) őrzött,55 az Ars et Virtus tárlaton kiállított vörösmárvány sírkövéről. „Legjobb Jagelló-kori főpapi sírkövünkből csak szánalmas töredékek maradtak: a feliratos tábla néhány morzsája és a két fölső sarok” - írta róla Mikó Árpád 1983-ban.56 A 2020. március 22-i zágrábi földrengést követően a zágrábi katedrális apszisának padlója alól a síremlék egy további, a magyarországi kiállításon jelenleg megtekinthető része került elő.57 A végrendeletben pedig szintén található egy új információ a sírkőről - a testamentum legvégén Lukács 200 forintot hagyott egy új vörösmárvány tábla készítésére (pro unó lapide marmoreo rubeo fiendo de novo ad sepulturam meam legoflorenos ducentos). A kiállításon a sírkő mellett megtekinthető a püspök gótikus és reneszánsz stílusjegyeket is felmutató, címerével ellátott pásztorbotja,58 valamint a szenteltvízhintője, azzal a részben aranyozott szenteltvíztartó edénnyel59 együtt, amire Arijana Koprcina a kiállítás katalógusába írt tanulmányában mint „a szárazföldi Horvátország legjelentősebb fennmaradt reneszánsz műtárgyára” hivatkozott.60 Az edényen, akárcsak a pásztorboton, többször is megjelenik Szegedi Lukács gravírozott címere: vágott pajzs, aminek felső mezejében a vágóvonalból növekvő griff, alsó mezejében lebegő korona látható.61 A zágrábi székesegyházi kincstár Szegedi Lukácshoz köthető ötvösremekei között megtalálható a püspök pektoráléja (mellkeresztje) és drágakövekkel díszített pacifikáléja (csóktáblája).62 Mikó Árpád kutatásaiból tudjuk, hogy a kincstár 1582-es leltárában Lukácshoz kötve még két ezüst misekancsó és négy aranyozott ezüst gyertyatartó is szerepelt, ezek 14
