Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - Nem csak egy fotóalbum. Szovjet gyártmányú tehergépkocsik a szovjet és magyar népgazdaság rendszerében (Andy Thompson: Szovjet teherautók. Az előszót és a záró tanulmányt írta: Kiss András) Seress Attila
NEM CSAK EGY FOTÓALBUM Szovjet gyártmányú tehergépkocsik a szovjet és magyar népgazdaság rendszerében Andy Thompson: Szovjet teherautók. Az előszót és a záró tanulmányt írta: Kiss András. Maróti Könyvkiadó, Budapest, 2019, 392 o. Aki először leemeli egy könyvesbolt polcáról Andy Thompson Szovjet teherautók című, látványra igencsak impozáns könyvét, külső kivitelezése miatt minden bizonnyal egy szép, színes fotóalbumra számít, amelyben a szöveges részek legfeljebb az igényes illusztrációk rövid tartalmi magyarázatára, azok „címkéjéül” szolgálnak. Amennyiben azonban fellapozza a kötetet, konstatálja, hogy inkább ennek a fordítottja igaz, vagyis a fekete-fehér és színes fényképek, plakátok, illetve brosúrák és promóciós kiadványok címlapfotói szolgálnak a kötet magvát képező történeti leíró rész illusztrálására. A „legrosszabb esetben” is azt mondhatjuk, hogy a szöveges tartalom és a képanyag szerves egységben és harmóniában áll egymással. Igaz, a lábjegyzetek hiánya miatt – ami a tudományos szakmunkák legfőbb konszenzusos kritériuma és ismérve –, ezt a kötetet nem tekinthetjük „vegytiszta” tudományos monográfiának. Az adatokban bővelkedő, logikusan felépített, láthatólag széles forrásbázison nyugvó, nagy szakmai hozzáértéssel, egyúttal közérthetően megfogalmazott szöveges részeket olvasva, egyrészt valóban felvethető a lábjegyzetek hiányának kérdése. Másrészt ugyanakkor teljesen érthető a kiadó szándéka is, miszerint ezt a kiadványt nem egy jól behatárolható, szűk gazdaságtörténészi kör reprezentánsainak, hanem elsősorban a technikatörténeti ritkaságok iránt rajongó szélesebb olvasóközönségnek szánta – a „tudományos mélyfúrások” igényességével összeállított – „kalauzként”. A kötet elolvasása mindazonáltal meggyőzhet bennünket arról, hogy a teherautó-gyártás története egyáltalán nem egy perifériális történettudományi problematika, s nem kizárólag az egyes gépjármű-prototípusok tervezésének, műszaki kivitelezésének, gyártási eljárásának, funkcionalitásának technikatörténeti leírására szorítkozik, hanem jóval több annál. A tehergépjármű az az eszköz, amely kapcsot jelent az ember és a gazdasági mobilizáció, az ember és a szárazföldi kereskedelmi infrastruktúra között, nélkülözhetetlen kelléke és alapeszköze a modern kori, 20– 21. századi építkezéseknek, az áruszállításnak, az emberiség földrajzi térhódításának. A 20. századi gazdasági fejlődés során a tehergépgyártás egyre jobban bővülő kapacitásokat, egyre fejlettebb infrastruktúrát, korszerűbb gyártási technológiát, egyre képzettebb szakembergárdát és humán erőforrásokat, precízebb tervezési folyamatokat, és végső soron összehangolt gazdaság- és társadalompolitikát követelt meg az egyes országok gazdaságpolitikai döntéshozóitól. A tehergépjárművek gyártásának története így érthető módon nemcsak technikatörténet, hanem egyúttal gazdaság-, társadalomtörténet, sőt a tehergépjárművek sokoldalú funkcióit és a Irodalom 264
