Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Szőke Zoltán: „…Az információs társadalom releváns és nélkülözhetetlen memóriaintézményévé kívánunk válni…”. Minőségirányítási rendszer bevezetése a Magyar Nemzeti Levéltárban
Levéltártan 86 kielégíteni. A minőségirányítás viszont a legalapvetőbb 21. századi vezetéstudományi eszköz, amely hatékonyan támogatja a deklarált intézményi célok elérését, függetlenül a szervezet alapfeladatától vagy tevékenységi területétől. A küldetésnyilatkozat tehát kijelöli a célokat, a minőségirányítás pedig a célok elérésének (egyik) eszköze. Talán túlzásnak tűnik kijelenteni, hogy a „legalapvetőbb” eszköze, de amint az alábbiakban látni fogjuk, nincs még egy olyan belső rendszerünk, amely a szervezet minden dolgozójának gondolkodását és napi munkavégzését olyan közvetlen módon befolyásolja, mint a minőségirányítás. Ugyanakkor, az ISO 9001 szabvány alkalmazása a Levéltár külső – hazai és nemzetközi – környezete számára is egyértelmű, objektív bizonyítékot jelent az MNL működési folyamatainak magas minőségét illetően. Méltatlan és téves lenne azonban azt állítani, hogy a hazai levéltári szakma ne reagált volna időben az információs társadalom kihívásaira, és hogy ne tett volna határozott lépéseket a megfelelő irányba már jóval 2018 előtt is. Így az országosan egységes, nemzetközi szabványnak megfelelő „minőségbiztosítási” vagy „minőségirányítási” rendszer (itt egyelőre csak jelezzük, hogy a kettő nem keverendő) bevezetése iránti igény sem újkeletű a magyar levéltári szakmában. Legutóbb a Levéltári Kollégium által 2008-ban felállított munkabizottság kapta azt a feladatot, hogy részletes szakmai javaslatot és ütemtervet2 dolgozzon ki a kormányzat számára készült „Szolgáltató Levéltár Koncepció”-ban3 meghatározott célkitűzésekhez. A Kollégium a célkitűzések közül négyet emelt ki: az e-ügyintézést és e-szolgáltatásokat, a PR-t, a továbbképzést, valamint a minőségbiztosítást ‒ ezekhez készült részletes feladatterv. A koncepció konkrét minőségcélokat is kitűzött a levéltárak működését illetően, amelyek között már szerepel a vevői (felhasználói) igényeknek való megfelelés, sőt magának a minőségbiztosításnak a bevezetése is, a koncepcióhoz kapcsolódó feladatterv pedig részletesen foglalkozik a minőségbiztosítási követelmények kidolgozásával és bevezetésével. Az évszámból (2008) tudjuk, hogy a koncepció és a feladatterv évekkel az országos integráció és az MNL létrejötte előtt született. A Kollégium által kitűzött célok jelentős része azóta lépésről lépésre megvalósult, a minőségbiztosításra vonatkozó terv jellegén és mélységén viszont egyértelműen tetten érhető az a szkepszis, vagy nevezzük inkább „mérsékelt optimizmusnak”, amellyel még most, sok évvel az integrációt követően is gyakran találkozunk; vagyis, hogy az Országos Levéltár és a megyei levéltárak sokfélesége miatt sokszor még a „leghaladóbb” gondolkodású kollégák is kevéssé bíznak a teljes körű szakmai, módszertani egységesítés sikerében, egyáltalán annak létjogosultságában. Milyen jelek utalnak a feladatterv készí- 2 Körmendy Lajos (szerk.): A szolgáltató levéltár-koncepcióhoz kapcsolódó levéltári feladatok – A levéltári kollégium által felállított munkabizottság javaslata. (Belső munkaanyag.) Levéltári Kollégium, 2008. 3 „A szolgáltató levéltár” stratégia koncepciója. Levéltári Kollégium, 2008. http://www.nefmi. gov.hu/letolt/kultura/kozgyujt/szolgalt_leveltar_strat_konc_090616.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021. június 9.)
