Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Czeferner Dóra: Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből
tástalan helyzetével azonban pillanatok alatt szembesülnie kellett. Egy lelkes, ám önéletrajzában szakképzése hiányosságairól is valló osztrák nővér sorai hasonló személyiségfejlődésről árulkodnak. A tábori kórházba való megérkezését követően így lelkendezett: „Végre teljesen szabad voltam!” Röviddel ezután, sokkos állapot ban már a következőt jegyezte fel: „A kórházat teljesen lebombázták! Úgy éreztem, megérintett a halál angyala!”47 A képzéssel kapcsolatos szerkezeti problémákat az 1920–1930-as években világszerte új intézmények alapításával és a közegészségügy kereteinek fejlesztésével igyekeztek orvosolni, hogy a jelentkezők két-három év alatt szerezhessenek ápolónői okleveleket. A második világháborúban a britek és az amerikaiak az önkéntes ápolónőket a tengerentúli hadszínterekre is magukkal vitték, a német hadseregben pedig negyvenezer nővér szolgált. Közülük sokakat a tömegmészárlásokban való részvételre kényszerítettek, amiért kitüntetésekkel (mint például a Vaskereszt) „honorálták szolgálataikat”. Kitekintés 1945 után több olyan változás is tetten érhető a nővérképzésben, amelyek eredményei napjainkig érzékelhetők. A középfokú szakirányú kurzusok mellett immár négyéves egyetemi és posztgraduális szakok közül válogathattak a szakma iránt érdeklődők, továbbá nagyobb lendületet vett az ápolószemélyzet szervezkedése is. Nemzetközi szakfolyóiratok indultak, emellett pedig világszerte igyekeztek előmozdítani, hogy az ápolónői szakma gendersemlegessé váljon. Utóbbi megvalósítása a statisztikák szerint nem bizonyult egyértelműen sikeres kezdeményezésnek: az Egyesült Államokban és Kanadában például 1980–2000 között húsz ápolóból csupán egy volt férfi, míg Spanyolországban vagy Csehországban az ápolószemélyzet 20 százalékát tették ki.48 47Christa Hämmerle: „Mentally broken, physically a wreck...”. Violence in war accounts of Nurses in Austro-Hungarian Service. In: Christa Hämmerle – Oswald Überegger – Brigitta Bader-Zaar (eds): Gender and the First World War. London, 2014, 89–107. 48Azon olvasóknak, akik a téma elmélyültebb kutatásába szeretnének kezdeni, több lehetőségük van. A korabeli sajtótermékek vizsgálata mellett természetesen levéltári kutatásokat végezhetnek. Ehhez kiváló kiindulópontként szolgálhatnak a különböző betegápolással foglalkozó szakegyesületek anyagai, illetve az orvosokból, ápolónőkből álló szakmai szervezetek iratai. Az ápolónők szervezkedéséről néhány nőmozgalmi aktivista levelezése is képet ad. Nagy-Britanniában egye -dül állónak tekinthető Florence Nightingale több ezer levélből álló hagyatékának a világhálón való elérhetősége. Az ezzel kapcsolatos részletes adatokért lásd a 42. sz. lábjegyzetet. Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből 83
